A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent csütörtökön közép-európai idő szerint este fél kilenc körül 21,67 százalékos pluszban, 30,10 dolláron forgott a júniusi határidős jegyzésekben, míg a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate hordónként ára májusi szállításra 23,68 százalékos pluszban, 25,12 dolláron állt.
Szaúdi sajtóértesülések szerint a rijádi vezetés összehívja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének rendkívüli ülését, hogy megvitassák az olajpiacon kialakult zavarokat.
Az amerikai elnök beszélt Mohamed bin Szalmán herceggel, szaúdi trónörökössel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Trump elnök úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint Oroszország és Szaúd-Arábia 10-15 millió hordóval csökkenti az olajkitermelést, mivel mindkét ország jelezte, kész megállapodásra jutni.
A The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap úgy tudja, hogy a sivatagi királyság fontolóra veszi kitermelésének napi 9 millió hordóra való csökkentését, ami 3 millió hordóval kevesebb az áprilisra tervezett szintnél.
Az olajárak azután omlottak össze, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia nem volt képes megegyezni a nagy olajexportáló országok kitermelését korlátozó megállapodás meghosszabbításának feltételeitől. Szaúd-Arábia megtorlásul árháborút indított Oroszország ellen, bejelentve, hogy áprilistól napi 12 millió hordó fölé növeli kitermelését és hordónként 6-8 dollárral csökkenti minden olajtermékének árát. Ráadásul a világméretűvé szélesedett koronavírus-járvány súlyos csapást mért a világgazdaságra, erősen visszavetve az olajkeresletet.
Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban akár 20-30 százalékkal is csökkenhet az üzemanyagok iránti kereslet. A kitermelés napi 10-15 millió hordós csökkentése példátlan mértékű lenne, és valószínűleg nemcsak az OPEC-tagállamokra és szövetségeseikre, hanem számos ország részvételére is szükség lenne egy ilyen megállapodás megkötéséhez.
