Az emisszió csökkentése kiemelten fontos az autóiparban. Katalizátorok, fejlett üzemanyag-befecskendezés, javuló hatásfokú motorok, valós igénybevételre optimalizált hajtáslánc – és még sorolhatnánk azokat a rendkívül fontos megoldásokat, amelyek a fosszilis üzemanyaggal működő járművek károsanyag-kibocsátásának visszaszorítása érdekében születtek. Azonban ezek is csak egészen addig tartoztak az élvonalba, és hatottak az újdonság érzetével, amíg meg nem jelent az első tisztán elektromos hajtás. Bár az elektromos autók vásárlása önmagában még nem menti meg a Földet, de hathatós eszköz lehet a szélesebb körű változásokhoz.
Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy kizárólag csupán az autógyártók fókuszálnak az ártalomcsökkentésre. Valami hasonló zajlik a dohányiparban is, ahol szintén a füst jelenléte vet fel kérdéseket, nem indokolatlanul!
Nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája sem kecsegtetőbb. A szervezet évente megjelenő körképe szerint Magyarország, sajnos, dobogós a dohányzók arányszáma tekintetében az OECD-országok között, holott a cigarettázás nem csak a saját, de mások szervezetére is káros.
Cigarettázáskor ugyanis nem csupán a dohányos szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetében lévőkét is, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.
Az evidencia, hogy a dohányzás káros az egészségre. Azt viszont már kevesen tudják, hogy pontosan mivel okoz bajt ez a rossz szokás. A legtöbben a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, és az égés során keletkező füstben lévő vegyi anyagok.
Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek egy része a füsttel jut be a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, valamint olyan tüneteket okozhat, mint például a fejfájás vagy a szédülés, ugyanakkor ma már a témában jártas vezető tudományos szervezetek is azon az állásponton vannak, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst azok, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra, így nem csak saját magunkat, de a környezetünkben lévőket is megóvjuk a dohányzással járó ártalmaktól, a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségünk károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit! A leszokással egyértelműen és idővel arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, de a közvetlen környezetünket is – a cigarettázáshoz viszonyítva – alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.
A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévők szervezetébe is. Számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek a szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmainak kiküszöbölésének a leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin káros hatásainak kivédését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása, a leszokás biztosíthatja.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
Érdekel a téma?
Amennyiben a téma felkeltette az érdeklődésedet, nézz körül a Central Médiacsoport tudományos cikkei között, ahol naprakész tanulmányokat és friss híreket találsz a dohányzás jövőjével kapcsolatban erre a linkre kattintva.
