Miután 1937 májusában az Amerikai Egyesült Államokban dokkolás közben kigyulladt és porrá égett a Hindenburg léghajó, mindenki megtanulta, hogy a hidrogén veszélyes anyag. Ez így is van, ha engedjük, hogy keveredjen a levegővel, ám ha ezt megelőzzük, kontrolláltan szabadíthatjuk fel a benne rejlő energiát.
Ezért amikor azon szörnyülködünk, hogy a berlini tűzoltóság négy darab hidrogén üzemanyagcellás gépkocsit vásárolt, valójában feleslegesen aggódunk: a modern FCEV autók teljesen zárt, súlyosan túlbiztosított rendszere nem jelent nagyobb kockázatot, mint egy szokásos belső égésű motor + fosszilis üzemanyag kombináció.
A hidrogénnel nem ez a baj, hanem hogy nehéz tankolni – pontosabban könnyű tankolni, csak nehéz hidrogén töltőállomást találni. Mivel azonban Berlinben öt hidrogénkút is működik, a helyi tűzoltóság frissen beszerzett Toyota Mirai-jainak tankolása nem fog gondot okozni a parancsnokságnak. Ráadásul ma még olyan kevesen használnak hidrogén üzemanyagcellás autókat, hogy aligha lesz tumultus a kutaknál – igaz, a helyi rendőrségnek is van már kettő Toyota Mirai hidrogén üzemanyagcellás járműve.
A Toyota Mirai mellett a Hyundai Nexo és az (Európában sajnos nem forgalmazott) Honda Clarity között válogathat az, aki ma hidrogén üzemanyagcellás járművet szeretne vásárolni. Hamarosan piacra lép a BMW is a maga hidrogén üzemű szabadidőjáművével, míg a Mercedes másfél évvel ezelőtt vezette be – kizárólag speciális bérleti konstrukcióban elérhető – üzemanyagcellás járművét, a GLC F-CELL szabadidőjárművet, amely hálózatról tölthető akkumulátorral egészíti ki a hidrogén üzemanyagcellát.
