1979-től 1986-ig kizárólag balkormányos változatban volt elérhető a BMW 745i, melynek orrában valójában egy 3,2 literes, sorhatos motor van, 0.6 barral töltő turbóval. Az M102-es kódú motor így 252 lóerőt tud, a későbbi 3,4 literes változat teljesítményben azonos, de 0,4 baros töltőnyomással és Jetronic helyett Motronic befecskendezéssel. A 745i neve abból az elméleti feltételezésből származik, hogy a turbófeltöltős motorok nagyjából 1,4-szer nagyobb teljesítményűek, mint a szívómotorok.
Később aztán V8-as motorok kapták a 45-ös jelölést, mára pedig ismét a turbós sorhatosok, ahogyan több mint 40 évvel ezelőtt is. Viszont az 545e-ben már nem csak feltöltő van, hanem egy 12 kWh-s lítium-ion akkumulátor és a 8 sebességes automata váltó házába integrált villanymotor.
BMW i Wallboxról 3,7 kW-tal kevesebb mint 2,5 óra alatt töltődik fel 80%-ra a plug-in hybrid 5-ös, amivel aztán nagyjából 56 kilométert képes megtenni teljesen elektromos módban. A BMW 545e-ben széria a BMW eDrive Zones funkció, tehát amennyiben geofencing (helymeghatározás) alapon érzékeli, hogy kijelölt BMW eDrive zónába ért, akkor automatikusan teljesen elektromos üzemmódra vált.
394 lóerős rendszerteljesítmény és 600 Nm nyomaték jön ki a BMW 545e xDrive-ból, ha a turbós benzinmotor és az elektromos hajtás is mindent belead. A 3,0 literes, hathengeres önmagában 286 lóerőt és 450 Nm nyomatékot tud, az elektromotor 113 lovas és 265 Nm nyomatékú. A BMW 545e 4,7 másodperc alatt sprintel 0-100 km/órára és 250 km/óra a végsebessége.
