Sir Jack Brabham 1966-ban nyert világbajnoki címet a Forma-1-ben, ráadásul saját építésű autóval, amire azóta sem volt példa a száguldó cirkusz történetében. Az ő fia, David Brabham pedig többszörös Le Mans-győztes pilóta, aki elhatározta, hogy feltámasztja a Brabham nevet. Ehhez pedig fejlesztett egy versenyautót, mely kisebb átalakításokkal rendszámot is kaphat.
BT62 névre keresztelték el a Brabham korábbi nevezéktanához hűen és elsőként a pályaautó készült el belőle. A Brabham a BT62-es kapcsán azt az ígéretet tette, hogy az utcai változat sem fog sokban különbözni attól, amivel a versenyeken indulnak. Most itt a rendszámozható BT62R és pár apróságtól eltekintve tényleg ugyanaz a gép lett.
Hogy valamelyest alkalmas legyen utcai használatra, ezért a hasmagassága állítható, kapott új kipufogórendszert, amivel jóval kisebb a kabin zajterhelése, valamint klíma és fűtött szélvédő is került a BT62R-be. Áttervezték az első lökhárítót és a hátsó diffúzort is, hogy a kisebb akadályok ne jelentsenek gondot és közútra alkalmas gumikkal szerelik. A kabinban a legnagyobb változást a látszó karbon elemek helyett a bőr és az alcantara jelenti.
Változatlan viszont az 5,4 literes, szívó V8-as, mely 700 lóerős és 666 Nm nyomatéka van, hozzá pedig hatfokozatú szekvenciális sebességváltó csatlakozik. Utóbbi áttételeit hozzáigazították a közúti használathoz.
