Az idei évre átdolgozta minősítési rendszerét a Green NCAP, az Európa legnagyobb autóklubjai, autós érdekképviseletei, valamint közlekedési minisztériumai által létrehozott szervezet.
A Green NCAP korábban csak az autók általános károsanyag-kibocsátását és hatásfokát vizsgálta, 2020-tól azonban külön ellenőrzik az üvegházhatást erősítő gázok – különösen a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-monoxid (N2O) emisszióját is. Az általános károsanyag-kibocsátási vizsgálatok során a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek az ammóniának (NH3) és a különböző nitrogén-oxidoknak (NOx).
A Green NCAP első körben 24 típust vizsgált meg az új feltételrendszer szerint. Benzin, dízel és gázüzemű modellek, hibridek és tisztán elektromos járművek, első-, hátsó- és összkerékhajtású típusok, automata és kézi sebességváltós hajtásláncok szerepeltek a listán.
Mivel a tisztán elektromos járművek a felhasználás helyén egyáltalán nem bocsátanak ki káros anyagokat, az első és harmadik vizsgálati pontban maximális pontszámot kaptak. Szintén tíz pontot érdemeltek a hatásfokra – a szervezet különböző menetviszonyok között mérte, majd összesítette az autók energiafogyasztását; a végén a Renault Zoe és a Hyundai Kona között egyetlen tized kWh különbség mutatkozott 100 kilométeren – a két autó „fogyasztása” gyakorlatilag megegyezik.
A Green NCAP egyébként ígéretet tett arra, hogy a jövőben a járművek teljes életciklusára eső emissziós értékeket – az elektromos autóknál például az akkumulátorok gyártásának környezeti lábnyomát – is figyelembe veszik.
A két villanyautó mögött izgalmas verseny zajlott: a harmadik helyért a Toyota hibrid városi crossovere, a C-HR 1.8 Hybrid versenyzett egy prémium dízelautóval: a Mercedes-Benz C220d-vel. Utóbbi végül a negyedik helyre csúszott, ám kiváló teljesítménye jól mutatja, hogy igenis lehet még tiszta üzemű dízel autót gyártani.
Lehet, de nem mindenkinek sikerül: míg az összes dízel takarékos, ezért jól teljesítenek a károsanyag-kibocsátás terén, összességében mégsem értek el túl jó eredményeket. A vizsgálat megállapította ugyanis, hogy a működésük során aggasztóan sok dinitrogén-monoxid kerül a légkörbe. Hat olyan típus is van, amely egynél is kevesebb pontot ért el ezen a téren (a lehetséges tízből).
Meglepő, bár logikus a sűrített földgázzal üzemelő típusok viszonylag rossz eredménye. Miközben a közvélemény és a szakma kifejezetten tiszta technológiaként tartja számon a CNG-t, az üzemanyag alacsony energiasűrűsége, illetve magas metántartalma megbosszulja magát a Green NCAP összetett elemzésében. A szervezet egyébként a kritériumrendszer összeállításánál az európai fogyasztók véleményét is kikérte; a vizsgált szempontok egy alapos felmérés eredményeként születtek meg.
Váratlan ellenben a hibrid Honda CR-V gyenge teljesítménye: az indoklás szerint a hidegindításnál, illetve az autópályán vérzett el az autó, hibrid rendszere ilyenkor mit sem segített az emissziók csökkentésében.