Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Málta, Írország, Hollandia, Litvánia és Luxemburg kérte az Európai Bizottságot, hogy tűzzön ki pontos dátumot, mikortól lenne tilos a kizárólag belső égésű motorral hajtott járművek forgalmazása az EU-ban. A levelet megfogalmazó országok azt remélik, hogy egy pontos időpont meghatározásával felgyorsíthatják az elektromos és hibrid járművekre való átállást a gyártók, a flottakezelők és a magánfogyasztók számára is. Nem mellesleg az elektromos töltőállomások számának növekedése is felgyorsulna.
A közúti járművek által kibocsátott káros anyag csökkentésének kulcsszerepe van abban, hogy az európai közlekedés 2050-re klímasemleges lehessen, mert jelenleg a teljes EU-s üvegházhatású gázok gázkibocsátásáért 70 százalékban a személyautók és haszonjárművek a felelősek.
A jelenlegi helyzet az, hogy egyes országok változatos időpontokban lépnék meg a hagyományos motorral szerelt autók forgalmazásának betiltását, de nagyjából a 2030-2035-ös dátumok keringenek a hírekben. A legnagyobb károsanyag-kibocsátók közül Németország, Franciaország, Olaszország még nem csatlakozott a fent említett kezdeményezéshez.
És ne felejtsük el, hogy 2025 után az Euro 7-es normával még tisztább autóknak „örülhetünk”. Csakhogy az EU javaslata a benzines, a dízel és a benzin/gázüzemű autók végét jelentheti. A normaterv nemhogy tapsot nem hozott, de egyenesen vihart kavart. A javaslat ugyanis nem mondja ki, hogy betiltanák a belső égésű motoros (benzines, dízel vagy gázüzemű) autókat, de megvalósulása valójában ellehetetlenítené őket.
A megfogalmazott cél az autózás környezetszennyezésének további visszafogása, ami üdvözlendő. Erre szolgál az autók valós fogyasztásának ellenőrzése az autók motorirányításából kiolvasott adatokkal (FCM=Fuel Consumption Monitoring), a Magyarországon is kritikus szálló por szennyezésben némi szerepet játszó gumikopadék és fékpor mérése (eddig még nem tisztázott módszerrel).
Ám jelen formájában a javaslat kizárja az újonnan megvásárolható autók közül azokat az autókat, amelyeket 2020-ban az európai vevők 94,6, a magyar újautó-vásárlók 97,6 százaléka választott, tehát a nem elektromos hajtású modelleket. Az elektromos autók közül van nagyjából három üzemanyagcellás típus (Hyundai Nexo, Mercedes GLC Fcell, Toyota Mirai), az összes többi nem a kocsiba tankolt hidrogénből, vízbontással, hanem a hálózatról feltölthető akkumulátorból nyeri az elektromos áramot.
