Abban az esetben, ha a járművezető túllépi a legnagyobb megengedett sebességre vonatkozó KRESZ-szabályokat, és ezt a hatóságok észlelik, általában közigazgatási eljárás indul az ügyben. Kivéve, ha a helyszínen megállítják a sofőrt.
A közigazgatási eljárás során a rendőrség az elkészített fényképfelvételekre és a gépjármű-nyilvántartás adataira támaszkodik. A gyorshajtás miatt kiszabott bírság objektív jellegű szankció, ami azt jelenti, hogy a bírságot a gépjármű üzembentartójával szemben szabják ki – írta a D.A.S. Jogszerviz.
A rendőrség az eljárás során nem nyomoz az elkövető kilétének megállapítása iránt, a bírság összege pedig jogszabályban rögzített, a rendőrség azt még méltányosságból sem mérsékelheti.
Ezt olvastad? 5 tény a gyorshajtásról:
Mentesülés azonban lehetséges: az egyik ilyen ok, ha azt a gépjárművet, amivel a szabályszegést elkövették, még a szabályszegést megelőzően ellopták az üzembentartótól. Ebben az esetben a mentesüléshez az is szükséges, hogy az üzembentartó még a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően feljelentést tegyen a rendőrségen.
A bírság megfizetése alól akkor is tud mentesülni az üzembentartó, ha megfelelően tudja igazolni, hogy gépjárművét kölcsönadta, és a szabályszegést a kölcsönzés időtartama alatt követték el. Az üzembentartónak ugyanakkor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával kell igazolnia a kölcsönbe adás tényét.
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát), az üzembentartó és a használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét. Továbbá azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.
Ha az üzembentartó megfelelően tudja bizonyítani, hogy nem ő követte el a gyorshajtást, úgy a rendőrség a bírságot a gépjármű tényleges használójával szemben fogja kiszabni.
