A projekt irányítására „háromjegyű milliós” beruházási összeggel létesítenek innovációs és technológiai központot, amelynek helyszínére a kiválasztás utolsó körében három pályázó esélyes: a szászországi Chemnitz, a bajorországi Pfeffenhausen és Duisburg Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Chemnitzben jelenleg a járműtechnológiában alkalmazható üzemanyagcellákat fejlesztik, Pfefferhausenben a hidrogén-cseppfolyósító technológiai fejlesztésen van a kutatási hangsúly, Duisburgban pedig az üzemanyagcellás hajtásláncok fejlesztését végzik közúti és kötöttpályás, valamint vízi és légi közlekedési alkalmazási területekhez. Összesen 15 pályázat érkezett a központ létesítésére.
Scheuer megerősítette ugyanakkor, hogy nem kizárólag az akkumulátoros elektromos autókban látja a jövő közlekedési eszközét, hanem a hidrogénüzemű üzemanyagcellás, valamint a szintetikus üzemanyaggal hajtott belső égésű motoros járművekben is. A minisztériumnak 1,6 milliárd eurós keret áll a rendelkezésére a hidrogénhajtású technológiai fejlesztések finanszírozására.
Az autóipar már hosszabb ideje foglalkozik az üzemanyagcellás fejlesztésekkel, és újabban már az árammal vízből és szén-dioxidból előállított szintetikus üzemanyagok fejlesztésével is. A szintetikus üzemanyagokat természetesen ökológiai megfontolásból megújuló forrásból származó elektromos árammal állítanák elő.
Jens Hilgenberg, a német BUND környezetvédelmi szervezet közlekedéspolitikai vezetője „kizártnak” tartja, hogy a hidrogénhajtás az autókban hatékony felhasználásra kerülhessen. Szerinte erre csak a vasúti teherforgalomban és a hajóforgalom egy részénél lesz majd lehetőség.
Mi a Vezessnél már több üzemanyagcellás autót teszteltünk. A Toyota Mirai például közforgalomban is használható:
