Mint a legtöbb ipari folyamat, az acélgyártás sem kifejezetten környezetbarát. A többlépcsős eljárás talán legsúlyosabban szennyező eleme a nyersvasgyártásban használt kokszoló szén előállítása: amíg tehát erre nem találnak alternatív megoldást, egyetlen acéltartalmú termék sem nevezhető szénsemlegesnek.
Az autóiparban ez meglehetősen nagy problémát jelent, hiszen a legtöbb piaci szereplő 15-25 évet adott magának, hogy teljes tevékenységére vetítve elérje a zéró környezeti lábnyomot – beleértve a beszállítói láncot is.
Pedig léteznek szénsemleges acélok, amelyekben kokszoló szén helyett megújuló energiával előállított hidrogénnel redukálják a vasércet – épp csak ilyeneket eddig még nem alkalmaztak az autógyártásban. A Volvo Cars most megpróbálkozik a dologgal, méghozzá egy svéd társuláshoz csatlakozva: az SSAB acélgyártó, az LKAB vasérc-kitermelő és a Vattenfall energiaszolgáltató közös projektje, a Hybrit kísérleti gyártóüzeme fogja ellátni a Volvót szénsemleges acéllal. A nyersanyagot egyelőre kísérleti célokra használják, valamint „elképzelhető”, hogy egy tanulmányautót is építenek majd belőle.
A globális acélipar felelős a világ teljes szénkibocsátásának mintegy 7%-áért. A Volvo esetében az autókat alkotó acél, illetve az annak alapanyagául szolgáló vas gyártása során kibocsátott szennyező anyagok teszik ki az autók teljes szénlábnyomának jelentős részét (35% a belső égésű motorral, 20% a villanymotorral szerelt típusok esetében.)
