A D.A.S. Jogszerviz ügyfele a baleset után bejelentette kártérítési igényét az önkormányzat felé, ahol elsőre (és később is) nagyon gyenge kifogással álltak elő. Mivel az autós a kátyúba hajtás után kb. 2-300 méterrel tudott csak biztonságosan lehúzódni és a fotókat elkészíteni, az önkormányzat azzal érvelt, hogy nem egyértelmű a káresemény helyszíne.

Mint kiderült, az autóban menetrögzítő kamera is működött, a felvételt azonnal beküldték az önkormányzat részére, tisztázva ezzel a káresemény helyét, idejét és módját. Elsőre teljesen egyértelműnek tűnt, hogy az önkormányzat erre nem tehet mást, mint elismeri a felelősségét, és fizet. De nem így történt. Előálltak azzal, hogy az utca elején tábla figyelmeztette az autósokat a kátyúveszélyre. Szerintük ezzel ők mindent megtettek, ami elvárható az önkormányzattól.

Második érvük már kicsit érthetőbb volt, de a bírói gyakorlat egyértelműen kimondja, hogy egy tábla elhelyezése, ami általánosságban figyelmeztet a kátyúkra, nem menti fel az önkormányzatot az alól, hogy a veszélyes, mély kátyúkat külön megjelölje, majd ezt követően mielőbb kijavítsa. Azt is kimondja több ítélet is, hogy a közút fenntartójának a leghatékonyabb, legcélszerűbb megoldást kell választania a káresemények elkerülése érdekében, erről a D.A.S. összefoglalót küldött.

Az önkormányzat erre közölte, hogy az autós túl gyorsan hajtott, és ezért mentesülnek a kár megtérítésének kötelezettsége alól. Amikor a D.A.S. jogászai rákérdeztek, hogy ezen állításukat mire alapozzák, közölték, hogy nekik nem kell bizonyítaniuk semmit. Felhívták az önkormányzat figyelmét, hogy pert fognak indítani, és őket terheli majd a bizonyítási teher annak tekintetében, hogy az autós valóban gyorsan hajtott-e.

Ezt követően fizetési meghagyásos eljárást indítottak az önkormányzattal szemben. Az ottani jogászok valamiért nem voltak tisztában azzal, hogy a fizetési meghagyásnak a MOKK rendszerén keresztül kell ellentmondaniuk, így sima papíralapú ellentmondásuk nem váltott ki semmilyen joghatást. A D.A.S. jelezte a közjegyzőnek, hogy jogi képviselővel eljáró kötelezett nem kaphat hiánypótlást akkor, ha nem elektronikusan nyújtja be az ellentmondását. Ezzel a közjegyző egyetértett, és a fizetési meghagyást jogerőre emelte.

Az önkormányzat jogászai tehát addig-addig vitatkoztak gyengébbnél gyengébb érveket felsorakoztatva, amíg teljesen felesleges költségeket generáltak, és kaptak egy jogerős, végrehajtható határozatot.