A Ford Alapítvány a brit királyi képzőművészeti akadémiával együtt írta ki intelligens mobilitási pályázatát. Olyan ötleteket vártak, amelyek fenntartható közlekedési megoldásokat kínálnak a zsúfolt nagyvárosokban, ráadásul javára is válnak a társadalomnak.
A pályázatok között a legváltozatosabb elképzelések szerepeltek, az elektromos járművek töltését egyfajta fizetőeszközként hasznosító berendezéstől az otthoni munkahelyen dolgozókat veszélyeztető mozgásszegény életmódra megoldást kínáló rendszerig, a járműveken kívül elhelyezett defibrillátortól a hajléktalanoknak segítséget nyújtó gépkocsiig.
A fődíjat azonban Corentin Janel és Guillaume Innocenti nyerte el moduláris, guruló ülőbútorával. A TOD (talk or drive, azaz beszélgess vagy közlekedj) névre keresztelt szerkezet álló helyzetben háromszemélyes pad, amelyhez hozzákapcsolhatunk további üléseket, székeket, vagy akár egy asztalt is.
A pad azonban mozogni is képes, méghozzá két személlyel a fedélzetén. Legnagyobb sebessége 20 km/óra, a két utas között fedeles üreg szolgál a csomagok szállítására, hátul és oldalt pedig gumiszalagokkal rögzíthetünk mindenféle rakományokat. A padokat ugyanúgy lehetne foglalni és bérelni, mint ma az elektromos rollereket, ám azokkal szemben álló helyzetben is hasznosak volnának.
