Tesztpilótának lenni remek állás. Az ember a legújabb autókat vezetheti, méghozzá a határtartományon, hiszen pont az a lényeg, hogy előjöjjenek a hibái.
Vannak azonban olyan környezeti tesztek, amelyekben nem vidám dolog ember számára a részvétel. Ha mínusz 40 fokos zimankóban, plusz 80 fokos hőségben, esetleg oxigénben szegény tengerszint feletti magasságokon vizsgázik a technológia, csökken a pilóta koncentrációs képessége, pontatlanul végzi a dolgát, az egészségi kockázatokról nem is beszélve.
A Ford ezért olyan robotokat fejlesztett ki, amelyek ilyen extrém időjárási viszonyok közepette helyettesíthetik a humán pilótákat. A robotok tapossák a pedálokat, mozgatják a sebességváltó karját (vagy tárcsáját, modelltől függően), nyomogatják az indítógombot, méghozzá fáradhatatlanul, kávé- és pisiszünet nélkül.
Ő itt Shelby (vagy Miles, nehéz őket megkülönböztetni), a Ford robot-tesztpilótája
Közúton persze nem vezethetnek robotok, de még zárt tesztpályán sem: a robotokat (amelyeket viccesen a Le Mans-i győztes Ford GT40 fejlesztésében kulcsszerepet játszó Carroll Shelbyről és Ken Milesról neveztek el) kizárólag a Ford kölni időjárásgyárában: egy rendkívül fejlett időjárás-szimulációs központban alkalmazzák. Az időjárásgyár persze nem helyettesítheti a valós körülmények közötti tesztelést, ám nagyságrendekkel felgyorsíthatja a fejlesztési folyamatot.
