A Toyota a tisztán elektromos járművek fejlesztését sem hanyagolja el. 2025-ig összesen 15 villanyautót dobnak majd piacra a japánok, elsőként a Subaruval közösen fejlesztett kompakt szabadidő-autó érkezik, amely a tavasszal bemutatott bZ4X tanulmányautó szériaváltozatának tekinthető. Abban még lítium-ion akkumulátor lesz, de a vállalat már gőzerővel dolgozik az akkumulátorok következő, szilárdtest-technológiájú változatán, amely nem csak energiasűrűségben és töltési sebességben jelent majd nagy előrelépést, hanem gyártási költségek tekintetében is.
Szeptember elején jelentették be, hogy 2030-ig összesen 13,6 milliárd dollárt, azaz körülbelül 4100 milliárd forintot fognak lítium-ion és szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésre fordítani, ami nagyjából az ötöde Magyarország teljes éves költségvetésének.
Már régóta terjednek pletykák arról, hogy a vállalat jól halad a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésével, nemrég azonban egy közvetlen bizonyíték is ezt támasztotta alá, ugyanis Tokió utcáin egy elektromos hajtású Toyota prototípust filmeztek le mozgás közben.
Kívülről a jármű a 2019-es Tokiói Autószalonon bemutatott, 4-es szintű önvezetéssel, mesterséges intelligenciával és digitális személyi asszisztenssel rendelkező Toyota LQ-ra hasonlít.
Először 2020-ban röppentek fel hírek arról, hogy a Toyota egy szilárdtest-akkumulátoros prototípus bemutatásán dolgozik, de szepetemberben Masahika Maedo technológiai főigazgató egy online sajtótájékoztatón hivatalosan be is jelentette, hogy a Toyota először tavaly júniusban építette meg a járművet, amelyet több hónapon át egy tesztpályán használt, hogy adatokat gyűjtsön róla.
Tacsimoto Siró, a Toyota mobilitási kommunikációért felelős alelnöke nemrég pedig a The Drive-nak nyilatkozva elárulta, hogy ezen adatok alapján folytatták a fejlesztéseket, végül idén augusztusban szerezték meg az engedélyeket a szilárdtest-akkumulátorokkal felszerelt járműveik közúti tesztelésére.
Miért jók a szilárdtest-akkumulátorok?
Hatalmas mérföldkövet jelent majd az elektromos hajtástechnológiák fejlődésébena szilárdtest-akkumulátorok megjelenése a várakozások szerint. Ha a jelenlegi akkumulátorokban használt folyékony elektrolitokat szilárd anyagra cserélik, az akkumulátorok sokkal kevésbé lesznek gyúlékonyak, ennek köszönhetően a jelenleginél szélesebb hőmérsékletablakban tudnak majd működni.
Ez pedig lehetővé teszi, hogy a lítium-ion akkumulátoroknál több energiát tudjanak leadni és sokkal gyorsabban töltődjenek, mivel jóval kisebb a hőveszteségük, ami a tűzveszély elsődleges okozója. Ezen kívül az energiasűrűségük is jobb, mint a ma használatos akkumulátoroké, ami könnyebb, nagyobb hatótávolságú járművek gyártására ad majd lehetőséget.
A technológia azonban eddig nehéz diónak bizonyult az autóipar számára, mert kiderült, hogy a robusztus, az autóipari felhasználás nehézségeivel megküzdeni képes szilárdtest-akkumulátorok kifejlesztése hatalmas kihívás. Az új akkumulátoroknak meghibásodás nélkül kell bírniuk az ismételt töltési és kisütési ciklusokat is, ha megbízható áramforrásnak akarják használni őket az elektromos járművekben, emellett – ahogy korábban a lítium-ionos elődeiknél – a gyártásuk nehézségeivel is meg kell küzdeni.
A jövőbeni elektromos járművekhez több száz gigawattóra akkumulátorkapacitásra lesz szükség a világon, ezért az autó- és akkumulátorgyártóknak még ki kell dolgozniuk, pontosan hogyan lehet nagyteljesítményű szilárdtest-akkumulátorokat előállítani tetemes mennyiségben, alacsony költségszint mellett.
A működő szilárdtest-akkumulátoros Toyota létezésének bizonyítéka azért nagy dolog, mert eddig szinte még egyetlen ilyen technológiájú elektromos autót sem láttunk önerőből gurulni. A Fisker például – amely korábban az elsők között jelentette be, hogy szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésén dolgozik – idén már azt közölte, hogy az időközben felmerült technológia és anyagi nehézségek miatt teljesen lemond ez irányú terveiről.
