A Mazda MX-5 negyedik generációjának, az ND kódjelű típusnak már több különleges verziója született, ám ez a legfrissebb átfésülés fejezi ki a legjobban, mit szeretnének elérni a japánok a kétüléses, hátsókerék-hajtású roadsterrel immár 1990 óta. Az MX-5 990s nevében hordja különlegességét, tömegét ugyanis sikerült egy tonna alá szorítani.
Eddig sem volt kövér az MX-5, de ezzel a fogyókúrával eléri az első generáció szintjét. A kilóktól több, stratégiailag fontos ponton szabadultak meg a tervezők, többek között a hangszigetelés nagy részétől, könnyebb, vékonyabb lemezből készült motorháztetőt építettek be, de a legfontosabb a rugózatlan tömeg csökkentése volt.
A könnyebb kerekekkel 3,2 kilogrammot faragtak le, a gyárinál nagyobb méretű Brembo fékrendszer pedig 700 grammos csökkentést hozott. Felesleges erőfeszítésnek tűnik, pedig nem az, a Mazda fejlesztőmérnökei szerint egy kilogramm rugózatlan tömeg eltüntetése felér tíz kilogramm rugózott tömeggel, legalábbis a vezethetőség, kanyarstabilitás szempontjából.
A tömegcsökkentés mellett a modern technikát is bevetették, a kanyartulajdonságot egy elektronikus rendszer, a „Vehicle Attitude Stabilization Control” javítja. Ez 0,3 G oldalgyorsulás felett a fékekkel játszva segít íven tartani az autót, az ívbelső kereket enyhén lassítva, úgymond ráhúzza a kanyarra a kocsit.
Szerencsére a rendszer kikapcsolható, így aki maga akar birkózni a technikával, lesz rá lehetősége. Komoly küzdelemre azért nem számíthatnak a tulajdonosok, ez a gép tényleg a felhőtlen, könnyed mókázásról szól majd, ugyanis a 990s csak a gyengébb, 1,5 literes szívó benzinmotor mellé elérhető, 130 lóerővel. A nagyobb, kétliteres motorhoz több, erősebb alkatrész kell, és maga a blokk is nehezebb, így ezzel nem tudnák elérni a három számjegyű tömegadatot.
A 600 lóerős, sárnehéz, összkerékhajtású szörnyek mellett üdítő látni egy ilyen klasszikus konstrukciót, kár, hogy Európa nem kap belőle, bár lehet, hogy itt kevesen értenék meg a Mazda üzenetét.
