Összefogott, egyúttal eddigi együttműködését kibővíti a Volkswagen-csoport knoxville-i innovációs intézményének anyagtudományi technológiai egysége az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriummal és a Tennessee-i Egyetemmel, hogy együttes erővel dolgozzanak tovább a jövő technológiáján.

Megállapodásuk értelmében a közös cél, hogy áttöréseket érjenek el az anyagtudományban és az újrahasznosítási koncepciókban, amikkel az elektromobilitás és a fenntartható közlekedés fellendítését támogatnák.

Első közös projektjük az elektromos autók vezeték nélküli töltésére irányul.

Az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumban már elkezdték kifejleszteni a technológiát egy Porsche Taycannal: lényege az, hogy az elektromágneses hullámokra összpontosítva kiküszöböljék az interferenciát, azaz a hullámhatást. Ez a jelenség akkor jön létre, amikor két különböző forrású hullám találkozik, és bizonyos pontokon ez a hullámok erősítésében vagy gyengítésében mutatkozik meg.

Forradalmasíthatják a villanyautók töltését 1

A Carscoops beszámolója szerint a korai kísérletek ígéretesek, egy prototípus rendszer már 98%-os hatékonyságot mutatott, vagyis a töltőből kiáramló energia szinte teljes egészében a járműbe kerül. A Volkswagennel együttműködve a teljesítményt ráadásul sikerült 6,6-ról 120 kW-ra növelni.

Céllul viszont a 300 kW-os teljesítményszint elérését tűzték ki, mivel így lehetővé válna, hogy a Taycan energiaszintje mindössze 10 perc alatt 80%-ra emelkedjen.

Mint arra Szun Hszin (angol átírással: Xin Sun), az Oak Ridge-i laboratórium energiatudományi és technológiai igazgatója rámutatott: a többfázisú elektromágneses tekercs kialakítása és elektronikája révén magas teljesítményátvitelt biztosít, ami pontot tehetne a villanyautók hatótávját övező aggodalmak végére, hosszabb távon a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkenését eredményezve.

Forradalmasíthatják a villanyautók töltését 2

Olyan területeket is érint mindemellett a kutatás, mint a fejlett funkcionális anyagok, ideértve a kompozit karosszériaelemeket, a belsőépítészetben már eddig is alkalmazott növényi anyagokat, valamint olyan anyagok újrahasznosítását, amiket korábban nem tartottak újrahasznosíthatónak – ilyenek például a szálerősítésű kompozitok.