Olyan részleteiben tette környezetbaráttá az új generációs Nirót a Kia, amelyekre eddig nem volt feltétlenül divat figyelni az autóiparban. Persze nem számít feltétlenül világújdonságnak, inkább csak ritkaságnak, hogy az autó észleli, ha behajt egy zöld zónába, és ilyenkor hibridből automatikusan elektromos üzembe áll át (geofencing) – az már inkább, hogy magunk is beprogramozhatunk ilyen területeket. Az sem feltétlenül technológiai szenzáció, hogy olyan, vízbázisú festékkel borították a karosszériáját, amelyben nincsenek aromás szénhidrogének (benzol, toluol, xilol), mégis rendkívül szimpatikus és jelzés értékű az, hogy ezeket az értékeket fontosabbnak tartja megemlíteni a gyártó, mint hogy a manapság divatos kéttónusú fényezést nem a tetőlemez eltérő árnyalatú festésével oldották meg, hanem a vastag hátsó tetőoszlopot festik más színűre.
Ennek a tetőoszlopnak fontos további jellemzője egyébként, hogy formájával elejét veszi a légörvények kialakulásának. A ferde hátratekintést minden bizonnyal súlyosan akadályozó oszlop kilépő élénél alakították ki a bumeráng alakú zárófényeket; a lökhárító alsó sarkában elhelyezett, kiegészítő lámpák arra engednek következtetni, hogy a Kia nem szakított a Sportage-nál régóta alkalmazott, rossz szokásával, és a lehető legrosszabb helyre rejti az irányjelzőket – hogy ez valóban így van-e, majd kiderül, ha személyesen is találkozunk az autóval. Erre valamikor 2022-ben kerülhet sor – ennél közelebbit nem közölt a gyártó, mint ahogy a hajtásláncokról is annyit árultak el csupán, hogy lesz öntöltő hibrid, plug-in hibrid és tisztán elektromos variáns, pont, mint eddig.
A Niro faráról már sok szót ejtettünk, pedig elöl is alapvetően átalakult az autó: a különböző funkciójú fényforrásokat egy szabálytalan sokszög alakú búra alatt terelték egybe, a tigrisorr hűtőmaszk jelzés értékűvé keskenyedett, és valójában csak a plug-in modelleknél (konnektoros hibrid, elektromos) valósul meg, az öntöltő hibrid, amelynél nincs töltőajtó elöl, egyszerűen eltűnt (valójában már a legújabb Soulról is hiányzott egyébként, a márka eleve elektromosnak fejlesztett Kia EV modelljeinél pedig fel sem merült). A nappali világítás grafikonmintáját a Kia ’szívverésnek’ nevezi, utalva az EKG-görbét idéző vonalvezetésre.
Az utastérben folytatódik a cikkünk elején már említett ökotudatosság. A tetőkárpitot újrahasznosított tapétából készítik, az ülések huzata eukaliptusz-levéllel dúsított bio-poliuretán.
Az aszimmetrikus műszerfal vízszintes és függőleges vonalakból épül fel, a sebességváltó az ívelt padlókonzolon elhelyezett tárcsával kezelhető, a hangulatról rejtett háttérvilágítás gondoskodik. Az ülések könnyített vázra épülnek, vékony kialakításuk ugyanúgy javítja a helykínálatot, ahogy a hátoldalukon kabátakasztót hordó fejtámaszok keskeny profilja.
