Az autóipar egyik legnagyobb újkori vívmánya a vezeték nélküli szoftverfrissítés: ennek segítségével az autógyártók bármikor villámgyorsan kijavíthatják a programhibákat, folyamatosan aktualizálhatják a szoftververziókat, és bizony akár új funkciókat is telepíthetnek az autókba – amennyiben azok rendelkeznek a program futtatásához szükséges hardverrel.
A Volvo ezért most elébe ment a jogi szabályozásoknak, és következő generációs csúcsmodelljét, az XC90 helyébe lépő, tisztán elektromos crossovert már felszereli azzal a harminc érzékelőt (kamerákat, radarokat, lézeres radar és ultrahangos szenzorokat) tartalmazó csomaggal, amely alkalmas a hármas szintű autonóm közlekedés megvalósítására.
A Ride Pilot funkció különlegessége, hogy a Volvo deklaráltan felelősséget vállal az önvezető jármű által okozott balesetekért, károkért – ez ugyanis egy olyan, sarkalatos probléma, amely hosszú évekkel hátráltathatja az önvezető autók piaci bevezetését.
Ha túljut a technológia közúti tesztjein, a Volvo Kalifornia államban fogja először forgalomba hozni önvezető autóit, majd ezt követően fokozatosan az egész világon bevezeti ezeket. Határidőt nem szabott a cég, hiszen a dátumok nem csak rajta múlnak, ám az a tény, hogy már egy idén bemutatásra kerülő új modellbe beépítik a működéséhez szükséges hardvert, arra enged következtetni, hogy reménykednek abban, hogy 2025 táján megvalósulhat a technológia kereskedelmi alkalmazása.
