A hatvanas években a legnagyobb olasz dizájnerházak szinte egyszerre fordultak a teljesen geometrikus formákhoz, és rajzoltak ék alakú sportkocsikat. Az Alfa Romeo Carabo (Bertone, 1968), a Ferrari 512S Modulo (Pininfarina, 1970), a Lancia Stratos Zero (Bertone, 1970) és a Maserati Boomerang (Italdesign, 1972) nemcsak radikálisan leegyszerűsített formavilágukkal, de soha nem látott ajtómegoldásaikkal is új utakat kerestek. A Carabo ollószárként felnyíló oldalajtaja a későbbi Lamborghini Countach-on tért vissza (mindkét autót a zseniális Marcello Gandini jegyezte), hogy a mai napig meghatározza a márka arculatát. A Modulo utasfülkéjére boruló kupola előrecsúszva tette lehetővé a beszállást, a Lancia Stratos Zerónak a szélvédőjét lehetett felhajtani, hogy az utasok jelentős kényelmetlenségek árán bejussanak az utastérbe.
A Maserati Boomerang nem állt be ebbe a sorba, a minden irányból üvegfelületekkel burkolt utastérbe hagyományos ajtókon keresztül lehetett beszállni. Ami azonban belül a vezetőre várt, arra nem lehetett felkészülni: a kormánykerék agy nélkül készült, és vele koncentrikusan, a karimája belső kerületéig terjedő körfelületen helyezkedett el a műszeregység, benne a hatalmas analóg fordulatszámmérő, a digitális sebességmérő, valamint öt fontos mérőműszer (töltés, vízhőmérséklet, olajnyomás és –hőmérséklet, valamint üzemanyagszint). Ennek a felületnek a közepén elhelyezett, apró nyomógombokról lehetett vezérelni az irányjelzőket, az ablaktörlőt, valamint a világítást.
Igazi rémálom lett volna a Boomerang kezelése, de ebben a formában nem került gyártásba a kocsi, amelynek formabontó felszíne alatt egy szériagyártású Maserati Bora lapult, 4,7 literes, 310 lóerős V8-as középmotorral, hátsókerék-hajtással. Ez egyben azt is jelentette, hogy a Boomerang egyetlen példánya nem csak járóképes, de kifejezetten gyors és kiforrott is volt. Az autó többször is gazdát cserélt, feltűnt autóversenyeken és számos aukción. Az évek múltával egyre nőtt a renoméja: 2002-ben még 720 ezer euróért árverezték el, 2015-ben ellenben már 3,33 millió eurót fizettek érte.
Időközben a Boomerang új, funkcionálisabb műszerfalat kapott – vélhetően azért, hogy ténylegesen használni lehessen. A fordulatszámmérő a középpontba került, a kiegészítő műszereket konvencionális, kerek órák váltották, az irányjelző, a fényváltó és további kapcsolók rendezettebb formában kaptak helyet. Sebességmérő már nem fér ebbe a konfigurációba.
