Csütörtökön számoltunk be róla, hogy több budapesti kerületben 30 km/órás maximumsebesség bevezetése a terv, amely valójában egy fővárosi szintű forgalomcsillapítási terv részét képezi. A mai napon pedig azt is megmutatta nekünk a Levegő Munkacsoport, hogy milyen fizikai akadályok segítenek majd betartatni az új sebességhatárt.
„A 30 kilométeres sebességkorlátozású övezetekben nemcsak kevesebb a zaj és biztonságosabb a közlekedés, mint ahol 50 km/óra a megengedett sebességhatár, hanem kisebb a légszennyezés is. Ennek az a magyarázata, hogy a sűrűn lakott városrészekben a gépjárművek szinte pillanatonként fékezésre és gyorsulásra kényszerülnek, márpedig gyorsuláskor sokkal több szennyező anyagot bocsátanak ki, mint egyenletes haladásnál. Ha nulláról vagy ahhoz közeli sebességről csak 30 km/órára gyorsítanak, nem pedig 50-re, akkor a károsanyag-kibocsátás is jóval kisebb” – mondta Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Fizikai sebességkorlátozás egy magyar városban (fotó: Lukács András)
Más európai országokat is figyelve, természetes folyamatnak tekinthető a forgalom csillapítása a városokban. Spanyolországban a közúti balesetekben elhunyt vagy megsérült gyalogosok és kerékpárosok magas száma, valamint a környezetkímélő közlekedési módok növekvő népszerűsége sarkallta arra a spanyol döntéshozókat, hogy minden város számára kötelezően előírják a 30 km/órás általános sebességkorlátozást. Franciaországban több város – Grenoble, Lille, Nantes – már évekkel ezelőtt átállt az általánosan alacsonyabb sebességhatárra, Anne Hidalgo polgármester pedig Párizs szinte egész területére kiterjesztette a 30 km/órás korlátozást. Míg Brüsszelben tavaly vezették be azt a város teljes területére a fontosabb főutak kivételével – részletezi Lukács.
„Nemcsak a 30 km/órás övezetek kijelölése fontos, hanem a szabály betartatása is. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ehhez nem elegendő a közlekedési táblák kihelyezése, hanem fizikailag is akadályozni kell a gyorshajtást. Nem kell feltétlenül költséges átalakításokra gondolni, sokszor elegendő az útburkolat felfestése vagy például virágládák kihelyezése. De azért ellenőrzésre is szükség van, ami legjobban a városi útdíj várható kivetésére is használt GPS-es fedélzeti egység segítségével oldható meg” – jelentette ki Vargha Márton, a civil szervezet közlekedési témafelelőse.
