Porsche 906, Porsche 909 Bergspyder, Porsche 718 RS 60 Spyder – a hatvanas években ezek a speciális modellek uralták a világ hegyi felfutó versenyeit. Most, bő fél évszázaddal később a RUF őket hívta ihletül saját versenyautójához.

Meg sem próbál szép lenni ez a Porsche 1

A Bergmeister név egyértelműen utal a javasolt felhasználási területre, de a karosszéria sajátos kialakítása – a hátsó lökhárító hiánya, a szemmel láthatóan komoly leszorítóerőt kifejtő hátsó kacsafarok, valamint a furán döntött, mélyre nyúló első légbeömlők – is arra enged következtetni, hogy nem sík, egyenes úton, hanem hegyi szerpentineken, orrát az égbe tolva érzi magát otthon az autó.

Meg sem próbál szép lenni ez a Porsche 43

A karosszéria jelentős része szénszálas kompozitból készült, így, bár a RUF nem adja meg az autó tömegét, vélhetően könnyű dolga van a 450 lóerős, 600 Nm nyomatékú 3,6 literes, hathengeres boxernek. A száraz karteres kenésű turbómotor hatfokozatú kézi sebességváltón keresztül hajtja a hátsó kerekeket. A kanyarok bejáratánál 350 mm-es karbon-kerámia fékek, a kigyorsításnál részlegesen önzáró differenciálmű segíti a vezető dolgát.

Meg sem próbál szép lenni ez a Porsche 44

Az utasteret teljes egészében a funkcionalitásnak rendelték alá. Minden felületet Alcantara borít, így csillogásról szó sem lehet. A kagylóülésekbe akár többpontos versenyövek is fűzhetők. Megőrizték a klasszikus öttárcsás Porsche-műszeregységet, középen a fordulatszámmérővel; a sebességmérő 360 km/óráig skálázott. Szélvédő helyett csak egy alacsony légterelőt kap az autó, visszapillantó tükör pedig csak egy van, az is bal oldalon – már csak ezért sem alkalmas a közúti közlekedésre a Bergmeister.

Meg sem próbál szép lenni ez a Porsche 45