A projekt olyan ötleten alapul, amely még 2020-ban vetődött fel, továbbfejlesztett változata pedig a valóságban zajló versenybe helyezi a szimulátor használóját.
A nagy pontosságú helymeghatározásnak és gyors adattovábbításnak köszönhetően a versenypályán száguldó autók küzdelmébe online módon lehet bekapcsolódni. A fejlesztési munka egyik lehetséges eredményeként a jövőben akár egy Forma-1-es futam résztvevőivel is összemérhetik képességeiket az interneten keresztül a „kanapépilóták”.
A Digital Twin révén olyan virtuális környezetbe lehet belehelyezkedni, ami mögött nemcsak a számítógép van, hanem valódi környezet is. A Blended Reality egy megosztott valóság, „amelyben benne is vagyunk, meg nem is”. Az autókban olyan kísérleti eszköz van, ami 5G-én keresztül továbbítja az adatokat, és nagy pontosság kell ahhoz, hogy ebben a versenyben valóban távolról is részt lehessen venni a valódi járművek esetén. Az eszköz révén a pályán versenyző autókkal lehet szimulátor segítségével versenyezni.
A fejlesztést mi is megnéztük élesben a demonstráció helyszínén, a Hungaroringen. A fejlesztők célja első körben az volt, hogy az autók pontos helyzetét le tudják tükrözni a virtuális térben, emiatt például maga a pálya nem 100 százalékos mása a Mogyoród mellettinek, csak a vonalvezetés és a magasságváltozás az, ami egy az egyben ugyanaz. Számos fejlesztési potenciál lehet még ezen a téren tehát az időjárás-változás szimulálásától kezdve a tapadási viszonyokon át az autók közötti viselkedési különbségig.
A versenyautók virtuális térbe átültetéséhez egy kétrészes egységet használtak. A versenygépek belsejében található számítógép nem olyan látványos azonban, mint az autók tetejére helyezett antenna, ez a rendszer egyik legfontosabb eleme: mágnessel „ragad” a tetőhöz a műanyagkeretes, áramvonalasított szerkezet, és lép kapcsolatba az öt 5G-bázisállomással illetve a GPS-bázispontokkal, melyet a 4381 méteres aszfaltcsík környezetében helyeztek el.
A jelenlegi csúcstechnológiával 10-40 cm-es pontosságot lehet elérni, ám a gépek dolgát nem könnyítette a Hungaroring domborzata, illetve maguk a versenygépek: a 160-200 km/órát is elérő autók esetében kihívást jelent, hogy a másodpercenkénti 100-nál is több adatcsomag időben eljusson az 5G-hálózaton keresztül a szimulátorokhoz, melyek aztán mindezt feldolgozzák és megjelenítik nekünk a képernyőkön.
Az ötlet, hogy legyünk mi a 21. versenyző a rajtrácson, biztatónak tűnik, de azért az érződik, hogy kell még idő ahhoz, hogy flottul, pontosan működjön, a rendszert finomítani kell. A terv egyébként a jövőre nézve az, hogy a technológiát elvigyék más versenypályákra is, de ehhez a pálya pontos beszkennelése, a nagy sebességű hálózat kiépítése, a jelek pontos továbbítása és az ezt feldolgozó számítógépes infrastruktúra is kell.