A hét elején az Európai Parlament megszavazta a belső égésű benzin- vagy dízelmotorral szerelt új járművek értékesítésének 2035-ig történő, fokozatos megszüntetését.
A több lépcsős, zéróemissziós tervben azonban szerepel egy zárójeles rész, ami kimondja, hogy
az előírásokkal szemben azok a gyártók továbbra is kivételt élvezhetnek, melyek évente kevesebb mint ezer járművet gyártanak.
Meglehet, hogy ez dobhat mentőövet az olyan márkáknak, mint a Bugatti, a Koenigsegg, vagy éppen a Pagani, melyeknek a nagy teljesítményű, ennek megfelelően magas hengerűrtartalmú motorokkal szerelt motorjaival kihívást jelentene átállni akár a tisztán elektromos hajtás, akár a szintetikus üzemanyagok használatára.
Ennek nyomán a CarBuzz rávilágított arra, hogy a Bugatti, mely továbbra is hagyományosan, kézzel szereli össze minden autóját, tavaly is csak 80 modellt dobott piacra, köztük a Chiron 400. példányát. Hasonló a helyzet a Koenigsegg esetében, ugyanis a vállalat átlagosan 35 autót gyárt évente. Tavaly új modellel bővült a márka palettája, de az 5,0 literes, ikerturbós V8-as motor által hajtott, közel 1400 lóerős CC850-ből sem készül több 70 darabnál.
A Pagani pedig végképp kivételes helyzetben van, hiszen 1992-es alapítása óta összesen nem gyártott 500 autót.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a prémiummárkák kényelmesen hátradőlve a szőnyeg alá söpörnék a technológiai fejlődés lehetőségét. A Bugatti 2027-re tervezi a Chiron hibridüzemű utódjának debütálását, míg a Koenigsegg több motorja már kompatibilis az E85-ös típusú üzemanyaggal, lényegesen csökkentve a károsanyag-kibocsátást.
Az Autocar cikke szerint több brit márka is mentesülhet az uniós környezetvédelmi szigorítás alól, mint például a BAC, a Ginetta és a Morgan. Igaz, ez nemcsak az alacsony gyártási kapacitásnak köszönhető, a szigetországban ugyanis attól függetlenül folytathatnák eddigi tevékenységüket, miután 2021 elején végbement a Brexit, azaz az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió tagállamai közül.
