Emlékezetes, hogy a Bentley a fenntartható luxusautózás vezető szereplőjévé kíván válni, és 2030-tól kizárólag tisztán elektromos járműveket forgalmaz. Ma még azonban nagyon messze vannak ettől a céltól, ezért korán el kell indulni az oda vezető úton. Egy ilyen léptékű változás nem megy áldozatok nélkül, és ezek egyike a W12-es motor halála. A Bentley 2024 áprilisában végleg befejezi nagy motorjának a gyártását, ahelyett azonban, hogy szép csendesen engedné azt kimúlni, még egyszer, utoljára kihozza belőle a maximumot.
Ez pedig 750 lóerőt és 1000 Nm-t jelent: többet, mint amit a 2003 óta gyártott, hatliteres blokk valaha tudott.
A motorból mindössze tizennyolc darab készül, és kizárólag a kézi gyártású Bentley Batur ugyanennyi példányába építik be azokat. Ez azt is jelenti, hogy aki most eszmél, lemaradt erről a nagy teljesítményű motorváltozatról, hiszen a Batur összes példányát rég lekötötték előre. Még sincs minden veszve: a fennmaradó 14 hónapban készül még néhány 659 lóerős variáns a motorból; ezek a Continental GT Speed, Bentayga Speed és Flying Spur Speed, illetve a Continental GT Mulliner és Flying Spur Mulliner típusváltozatokban érhetők el; a gyár azonban azt javasolja a potenciális vásárlóknak, hogy ne halogassák a megrendelést, mert várhatóan gyorsan betelik a kontingens.
A teljesítmény ilyen mértékű növelése érdekében új kialakítású turbófeltöltőket építettek be, amelyekbe a korábbinál 33%-kal nagyobb átmérőjű csöveken keresztül ömlik a sűrítendő levegő. Az új motor maximális fordulatszámon üzemeltetve óránként több mint egy tonna levegőt szív be.
Nem kétszer hat, inkább négyszer három
A Bentley W12-es blokkja az autóipar egyik legkülönösebb szerkezete. Míg egy hagyományos V12-est úgy képzelhetünk el, mintha közös főtengelyre fűztek volna két soros hathengeres motort, ebben az esetben két V6-os motort illesztettek így össze. Persze ezek nem átlagos V6-osok voltak, hanem a Volkswagen-csoport nem kevésbé furcsa, nagyon szűk hengerszögű VR6-osai. A bonyolítást a helykihasználás optimalizálása indokolta: a W12-es blokk 24 százalékkal rövidebb, mint egy hasonló, hatliteres V12-es volna.
A blokkot egyébként először nem is a Bentley használta: azt eredetileg a Volkswagen W12 tanulmányautóba építették be, majd sorozatgyártásban szerelték az Audi A8-asba, egészen 2018-ig. Ugyanezzel a blokkal VW Phaeton, illetve VW Touareg is készült, továbbá ezt építették be a Spyker C12 La Turbie és Spyker C12 Zagato szupersportkocsikba.
Az intercoolerek kapacitását is megnövelték, így 35%-kal több hőenergiát tudnak elvonni a töltőlevegőtől, márpedig a hidegebb levegő nagyobb sűrűségű, így több üzemanyaggal tud az égéshez optimális elegyet képezni. A motorvezérlést is átírták, ahogy a sebességváltó is módosított programot kapott.
A Bentley arra a harminc mesterre is gondolt, akik évek óta kézzel építik a W12-es motort: őket átképzik és egytől egyig más területen tovább foglalkoztatják. Ami a W12-es gyártósorát illeti, azon némi átalakítás után a plug-in hibrid hajtásláncok belső égésű elemeit fogják összeszerelni.
