Mint ismert, 2025-től lépne életbe az Euro 7-es kibocsátási norma, tíz évvel később pedig az újautó-piacon teljesen betiltanák a belső égésű benzines-, illetve dízelmotorral szerelt járművek értékesítését az Európai Unióban. Utóbbi kapcsán végül elmaradt a végső szavazás március 3-án, de úgy tűnik, több tagállam is a szigorítások enyhítéséért harcol.

Hétfőn Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia és Szlovákia közlekedési miniszterei tanácskoztak Strasbourgban a törvénymódosításokról – írja a Reuters. A kilátásba helyezett változtatások esetében az uniós narratíva szerint az egészségügyi előnyök jelentős mértékben kompenzálnák az átállással járó költségeket.

Az országok – különösen azok, melyek számottevő autógyártó ágazattal rendelkeznek – nem értenek egyet az állásponttal, elsősorban a valóságtól elrugaszkodott határidők, illetve azon feltételek miatt, melyekkel környezetbarátabbá tennék az autókat.

Miközben a tervezett 2025-ös bevezetés mellett az Euro 7-es norma részleteit csak idén tisztázná az Európai Unió, a Cseh Köztársaság minimum négy évet várna annak érvénybe léptetésével, hogy az iparnak legyen is ideje felkészülni a változtatásokra, technológiai kérdésekben is.

Külön vita tárgyát képezi a belső égésű motorok 2035-re tervezett kiiktatása, ami alól csak a kis példányszámban gyártott, főként luxus- és sportautók képeznének kivételt. Végül – némileg meglepő módon – Németország lépett közbe, mely egyértelműen tiltakozni kezdett az ellen, hogy 2035-től csak tisztán elektromos hajtású autókat lehessen gyártani és eladni, holott a tagországok az Európai Parlamenttel együtt tavaly már egyezségre jutottak.

Németország azonban szeretné elérni, hogy belső égésű motorral szerelt járműveket ezután is lehessen értékesíteni, amennyiben azok karbonsemleges üzemanyaggal tankolhatók – a kezdeményezést Csehország és Olaszország is támogatja.

Ezzel szemben az uniós döntéshozók azért forszíroznák a 2035-ös átállást, mert az új autók 15 éves átlagos élettartalmával kalkulálva veszélybe kerülne az a célkitűzés, hogy az EU 2050-re nullára csökkentse a károsanyag-kibocsátást, aminek a negyedét teszi ki jelenleg a közlekedés.