Hosszú ideje halljuk, hogy 2035-től az Európai Unióban csak elektromos hajtású személyautókat lehet majd forgalomba hozni, miután olyan szigorú, a kipufogógázokra vonatkozó szabályozást terveztek, amelynek a belső égésű járművek nem tudnak megfelelni. A gyártók irányba állították a fejlesztéseket, egyesek már az említett évszámnál korábbra tervezik, hogy csak villanyautót kínálnak majd.
Néhány hete azonban porszem került a gépezetbe – vagy inkább egy szikla zuhant rá –, ugyanis Németország, – amely tavaly már megállapodott abban, hogy 2035-től betiltja a benzinmotoros új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését – elkezdte követelni, hogy szintetikus üzemanyaggal továbbra is használhatók maradjanak a belső égésű motorral szerelt autók. A kezdeményezéshez Olaszország, Lengyelország és Magyarország is csatlakozott.
Németország és az Európai Unió szombaton bejelentette, hogy megegyezésre jutottak, és 2035 után is eladhatóak lesznek az ilyen motorokkal szerelt új járművek, de abban az esetben, ha klímasemleges üzemanyagot használnak.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren azt írta: „Megállapodtunk Németországgal az e-üzemanyagok autókban való jövőbeni használatáról.”
Volker Wissing német közlekedési miniszter ugyancsak a Twitteren számolt be arról, hogy szabaddá vált az út 2035 után is a csak klímasemleges üzemanyagot használó, belső égésű motorral felszerelt új járművek előtt.
A Greenpeace környezetvédelmi csoport élesen bírálta a megállapodást.
Korábban az EU vezetése azért harcolt a belső égésű motorok betiltásáért, mert 2050-ig az unió „klímasemlegessé” kívánja tenni gazdaságát, vagyis teljesen meg akarja szüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a jelenlegi működéssel ez nem volt lehetséges.
A szintetikus üzemanyag alapanyaga a levegőben megtalálható CO2 (szén-dioxid) és a vízből előállítható hidrogén. A felhasználás hatásfoka közel azonos a hagyományos benzinével és gázolajéval, állaga szintén, vagyis ugyanúgy tankolható, így könnyen helyettesítheti azokat. Iparági szakértők szerint azzal sem lehet gond, hogy ha régebbi autókba tankolják majd, azok is működhetnek velük.
Ugyanakkor a szintetikus üzemanyag előállítása jelenleg drága, a technológia és a szükséges energia is sokba kerül, így most még egy liter szintetikus üzemanyag előállítási ára meghaladja a 2000 forintot is. Ezért vannak, akik szerint ez csupán lehetőség marad és csak az exkluzív, drága modellek fennmaradását segíti, de általánosan a villanyautóké a jövő. Nyilván itt is az az iparági ígéret, hogy ha nagy mennyiségben állítják elő, illetve a technológia is fejlődik, akkor jelentősen csökkenhet az ára.
Nemcsak az említett üzemanyagok fejlesztése gyorsulhat fel, de például a biomasszán alapuló hajtóanyagoké, illetve a hidrogén elektrolízisével előállított üzemanyagoké is.
A bejelentés függvényében érdekes lesz látni, merre fordulnak az autógyártók. Nyilvánvalóan az fogja meghatározni a fejlesztéseiket, hogy a villanyautók vagy a belső égésű modellek kecsegtetnek-e nagyobb haszonnal.
A villanyautók esetében is sokáig az volt az ígéret, hogy a termelés felfutásával, illetve az akkumulátorok árának csökkenésével jönnek az olcsó modellek. Ebből lett azután a „versenyképes ár”, ami azt jelentette, hogy a hagyományos motorral szerelt járművek lettek olyan drágák, hogy összevethető a villanyautókkal az áruk.
Talán a legnagyobb előnye az lehet a szintetikus üzemanyagoknak, ha azok leváltanák a jelenlegi fosszilis, kőolaj és gáz alapú hajtóanyagokat, hogy a Földön jelenleg használt 1,4 milliárd jármű jelentős része is tisztábban üzemelne.
