Gerrit Marx szerint az EU rendelettervezete a nitrogén-oxidok és mikrorészecskék kibocsátásának csökkentésére „technikailag megvalósíthatatlan”. Megfogalmazása szerint „óriási befektetésre és erőfeszítésre lenne hozzá szükség és nem hozna semmiféle tényleges eredményt”.
Az uniós rendelkezés a tervek szerint 2025. július 1-jétől lépne életbe a személyautókra és a furgonokra, két évvel később pedig a buszokra és a teherautókra is. Az EU Bizottsága emellett még külön javaslatot is tett szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási határértékek bevezetésére a nehéz-tehergépjárművekre vonatkozóan. Eszerint az új nehéz-tehergépjárműveknél 2040-ig 90 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, az új városi buszoknak pedig 2030-tól zéró kibocsátásúnak kell lenniük.
Marx „teljes képtelenségnek” nevezte az új Euro 7-es norma bevezetését, amely szerinte a 27 országból álló blokk „diszfunkcionális politikai rendszeréből ered”. Véleménye szerint a dízelbotrányt követően Brüsszel szabad utat adott az autóipar bírálóinak.
Az Iveco vizsgálja a szén-dioxid-mentesítés hosszú távú lehetőségeit, és arra a megállapításra jutott, hogy a meghajtás kizárólagos villamosítása nem a megfelelő technológia a nehéz-tehergépjárművek és a nagy hatótávú autóbuszok számára. Elismerte ugyanakkor, hogy hosszabb távon a belső égésű motorok ideje valóban le fog járni, de „ahogy azt most az iparra megpróbálják felülről rákényszeríteni, az nem a megfelelő megoldás”.
A Stellantis vezérigazgatója, Carlos Tavares szintén „haszontalannak” nevezte az Euro 7 norma azon részét, amely a belső égésű motoros autók kibocsátási határértékeit szigorítja. Az európai autóipar szakmai képviseleti szervezete, az ACEA szerint a szabvány csak az új autók árait emelné meg mindenféle környezetvédelmi előny nélkül.
