Mesterséges intelligencián alapul az a közlekedésirányítási rendszer, amit két budapesti vállalkozással együttműködésben fejlesztett ki a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), és ami a jövőben a forgalmi dugók visszaszorítását szolgálhatja – írja az MTI-nek eljuttatott közleményében a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft.
Úgy fejlesztették ki a rendszert, hogy az bármelyik városban alkalmazható legyen, és a mesterséges intelligencia irányítaná úgy a közlekedést, hogy a járműveknek minél kevesebbet kelljen időzniük a dugóban. A City AI nevű program ehhez forgalomfigyelő kamerákkal, saját fejlesztés telefonos alkalmazással, tömegközlekedési eszközök valós idejű adataival térképezné fel a megfigyelt város forgalmát.
A beérkezett adatokból készített elemzéseket, előrejelzéseket és javaslatokat a rendszer továbbítja egy diszpécsernek, aki akár a közlekedési lámpák programozásának megváltoztatásával is lendítene a városi forgalom hatékonyságán, de emellett a tömegközlekedési vállalat utastájékoztató rendszerére, valamint a közlekedők által használt applikációra is értesítést küldhet.
Évente öt nap
A fejlesztés létjogosultságát jól mutatja, hogy GPS-adatok alapján 2021-ben egy fővárosi autós átlagosan 121 órát, azaz 5 napot és 1 órát töltött dugóban ülve. Tavalyi cikkünkben megírtuk, hogy ez ugyan alacsonyabb érték, mint a 2019-es, de két évvel ezelőtt még jócskán a koronavírus-járvány és az azzal összefüggésben bevezetett korlátozások határozták meg a hétköznapjainkat.
Mindemellett a mobilalkalmazás arra is lehetőséget biztosít, hogy a városi lakói a megszokott útvonaltervezők helyett egy hatékonyabb, városra szabott alternatívát használjanak. A tömegközlekedéssel utazókat sem hagyja egyedül a szoftver: hasonlóképpen, mint Budapesten a BudapestGO, ez az alkalmazás is szemléltetné az utasforgalomban résztvevő tömegközlekedési eszközök aktuális helyzetét, útvonalát, menetrendjét, illetve az esetleges késés mértékét.
A City AI próbaverzióját, azaz „pilot” rendszerét március végén adtak át a pécsi önkormányzatnak.
A BME és a szoftverfejlesztő vállalat mellett a RacioNET Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. vesz részt a projektben, aminek 2,312 milliárd forintos költségvetéséhez 1,388 milliárd forint támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalos versenyképességi és kiválósági együttműködések programjában.
