Már 1970-ben kifejezték az Európai Gazdasági Közösség országai azon szándékukat, hogy harmonizálják a belső égésű motorral hajtott járművekhez köthető légszennyezés elleni erőfeszítéseiket. Ekkorra már egyre nyilvánvalóbbá vált az összefüggés a rendkívüli mértékben gyarapodó gépkocsiállomány által kibocsátott égéstermékek, a légszennyezés, valamint a légzőszervi (és egyéb) megbetegedések között.
Az is belátható volt, hogy amint az autóipar is globális gyártásra, illetve forgalmazásra rendezkedett be, úgy a környezetet és az emberi egészséget károsító emissziók ellen is csak országhatárokon átívelő, nemzetközi szabályozással lehet megküzdeni.
Az 1990-es évektől immár az Európai Unió dolgozta ki azt a progresszív szabályozási rendszert, amely egyre szigorodó lépcsőkben kényszeríti mind tisztább üzemre a belső égésű motorral szerelt járműveket. Ennek a folyamatnak a végpontja lehet az a 2035-re előirányozott korlátozás, amely effektíve megtiltaná az autógyártóknak, hogy olyan új gépkocsikat hozzanak forgalomba az Európai Unió tagországaiban, amelyek működése szénkibocsátással jár.
Az eredeti elképzelés értelmében ez olyan szigorú volt, hogy annak kizárólag a villanymotoros járművek tudtak megfelelni. Ám egyes autóipari szereplők, illetve néhány, az autógyártásban fokozottan érintett és érdekelt tagország nyomására ezt kiegészítették azzal a lehetőséggel, hogy továbbra is gyártásban maradhatnak belső égésű motorok, amennyiben azokat teljes mértékben szénsemleges forrásból származó, szintetikusan előállított üzemanyagokkal (e-üzemanyagokkal) működtetik. Ezzel talán a cél sem veszett el és az észszerűség is szerepet kapott.
Mik azok az e-üzemanyagok?
Ahogy a név is sejteti, az e-üzemanyagok (megújuló forrásból származó) elektromos áram segítségével előállított üzemanyagok. A vizet elektrolízis útján hidrogénre és oxigénre bontják, majd a hidrogént szén-dioxiddal kombinálva folyékony nyers energiahordozót kapnak. Ez könnyen tárolható és szállítható, további finomítással tetszőleges üzemanyag előállítható belőle, de legfőképpen tiszta üzemű. Gyártásához ugyanis a légkörből vonják ki a CO2-t, azaz előállítása során effektíve tisztítja a légkört, elégetése után pedig szénegyenlege nulla. A technológia ígéretes, a szintetikus üzemanyag előállítási költsége azonban jelenleg többszöröse a hagyományos fosszilis üzemanyagokénak.
Jelen pillanatban voltaképpen mindkét opció – azaz az akkumulátoros elektromos (BEV), illetve az e-fuel üzemű belső égésű motoros hajtásláncok – elméletinek tekintendő. Európában évente átlagosan 13,7 millió új gépkocsit adnak el (az elmúlt tizenöt év statisztikái alapján), márpedig a beszállítók jelenleg nem képesek ilyen mennyiségben biztosítani az elektromos hajtáslánc fő komponenseinek: az akkumulátoroknak és a villanymotoroknak a gyártásához szükséges nyersanyagokat.
Ami az e-üzemanyagokat illeti, a technológia még gyerekcipőben jár. Ugyanakkor pusztán elvi síkon minél több alternatívát hagyunk nyitva az ipar számára, annál nagyobb az esélye annak, hogy a határidőig hátralévő valamivel több mint egy évtized alatt érdemi eredményt érnek el a szakemberek.
Ez azonban a kérdésnek csak a technológiai oldala. Legalább ilyen fontos, hogy mire számíthatunk egészségügyi szempontból, ha az autóipar teljesíti a rá kirótt feladatot, és a következő évtized derekától csak emissziómentes járművek kerülhetnek a kontinens útjaira. A tudomány jelenlegi állása szerint sok minden jóra: egy friss kutatás egyértelmű összefüggést talált a tisztán elektromos járművek elterjedése és a légminőség javulása között (forrás: Vanarama).
A Vanarama kutatás egyértelmű összefüggést talált a villanyautók elterjedése és a légminőség között. Nem véletlenül vezeti a rangsort a norvég főváros, Oslo, ahol százezer emberre 11 ezer villanyautó jut – a teljes norvég gépjárműállomány 21,9 százaléka elektromos autó!
Ehhez tudni kell, hogy a belső égésű motorok nemcsak szénkibocsátásukkal szennyezik a légkört (jelentős mértékben hozzájárulva a globális felmelegedéshez), hanem egy sor egyéb káros anyagot is a levegőbe juttatnak, a nitrogén-oxidoktól (NOx) kezdve a rendkívül apró koromszemcsékig (PM) – mindkettőről kimutatták, hogy súlyosan egészségkárosító hatásúak.
SO2 = kén-dioxid | NO2 = nitrogén-dioxid | BaP = benzo[a]pirén | O3 = ózon | PM = szilárd részecske
Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
A légszennyezés a daganatos megbetegedések első számú kiváltó oka. A szituáció különösen súlyosan érinti a fejlődőben lévő szervezeteket – magyarul a gyermekeket és serdülőket.
Nem csak tiszta: csendes is
A villanyautók nem elhanyagolható előnye, hogy motorjuk minimális zajkibocsátással működik. Ezért, míg nagyobb sebességnél a gördülési és szélzaj miatt ugyanolyan zajosak, mint egy hagyományos gépkocsi, városi sebességnél jóformán hangtalanul közlekednek. Emiatt a villanyautók elterjedése a lakott települések zajszennyezésének radikális csökkenését eredményezheti, márpedig a zaj maga is súlyosan egészségkárosító hatással bír.
Az iparági és törvényhozói szinten jelenleg zajló vitát elnézve jelenleg nehéz megjósolni, hogy pontosan hogyan fog kinézni Európa autópiaca 2035-re. Ahhoz azonban kétség sem férhet, hogy a hagyományos hajtástechnológiák kiszorításával, illetve radikális átalakításával nagyságrendekkel javulhat az életminőség az európai nagyvárosokban, a fő közlekedési útvonalak mentén és végső soron az Európai Unió egész területén.
Nem csak az autók füstje öl…
A szállítmányozás emissziómentesítésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az IICT információi szerint évente világszerte mintegy 400 ezer haláleset vezethető vissza egyértelműen a belső égésű motorokból kiáramló káros anyagokra. Ez kiemelkedően nagy szám, azonban nagyságrendekkel több áldozatot követel a dohányzás: a WHO statisztikái szerint hússzorennyien, nyolcmillióan veszítik életüket dohányzás következtében évről évre.
Sokan nem tudják, hogy a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozója nem a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány. Az FDA, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalának kutatásai szerint egy cigaretta füstjében több ezer vegyület található, amelyek közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Éppen ezért önmagunk és környezetünk érdekében is az a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk róla. Azon felnőtt dohányosok számára viszont, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le, lehetőség van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan alternatívák, például a füstmentes technológiák, amelyek használata során nem történik égés, így füst és hamu sem keletkezik, vagyis a cigarettánál jóval kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Fontos azonban, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, emellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára még hosszú távú kutatások szükségesek.
Egy biztos, hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján!
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére.
