A jármű konstruktőre, az osztrák Ferdinand Porsche (1875-1951) első villanyautóját 25 évesen építette meg. 30 évesen már a Daimler ausztriai műszaki igazgatója volt, s bár nem rendelkezett mérnöki végzettséggel, 1917-ben a Bécsi Egyetem díszdoktori címet adományozott neki. Porsche a Daimler és a Benz 1926-os egyesülése után, mivel a cég nem támogatta az általa megálmodott kisautó terveit, otthagyta az állását és saját irodát nyitott.
Nagynevű ügyfeleinek versenyautók, majd hadi járművek terveit készítette el, de továbbra is arról ábrándozott, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót készítsen. A feladat nehezebbnek bizonyult, mint gondolta.
Könnyebb megtervezni tíz versenyautót, mint egy népautót
– mondta később. Fiával közösen 1931-re készítették el a terveket – a dátum azért fontos, mert a népautó gondolatát később sokan Hitlernek tulajdonították. Porsche elképzeléseivel a Zündapp, majd az NSU gyárát kereste meg, s az utóbbinál három, a későbbi „Bogár” alakjára hasonlító prototípus el is készült, de a gyár az utolsó pillanatban visszalépett a gyártástól.
Ismerd meg a képre kattintva a Bogarat!
A tervet végül Adolf Hitler karolta fel, aki már 1933-ban, hatalomra jutásának évében meghirdette Németország „motorizálását”, azaz a birodalmat behálózó autópálya-rendszer megépítését és – bár maga nem szeretett vezetni – az olcsó, mindenki számára elérhető népautó, vagyis a Volkswagen gyártását. Hitler a találkozójuk után Porschét bízta meg egy olyan kocsi tervezésével, ami két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 kilométeres sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe – akkoriban az átlagfizetés havi 130 márka volt.
Porsche irodája 1934. június 22-én írta alá a szerződést, s mivel a meglévő terveken csak apró módosításokat kellett végrehajtani, 1935-re elkészült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben a próbaszéria is.
Az alig négyméteres, kétajtós VW Type 1 (KdF-Wagen) léghűtésű, négyütemű, 985 köbcentis, 24 lóerős, a farban elhelyezett bokszermotorral volt ellátva, formáját Erwin Komenda, a Porsche fő formatervezője alkotta.
A népautó gyártására jött létre 1937. május 28-án a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH (GeZuVor), amelynek neve hamarosan Volkswagenwerk GmbH-ra rövidült, s 1938. május 26-án nemcsak egy új autógyár, hanem egy új város alapjait is lerakták Wolfsburgban. Hitler az autót Kdf-nek (Kraft durch Freude – körülbelül Örömből fakad az erő) akarta elnevezni a Harmadik Birodalom szabadidős tevékenységeket szervező mozgalma nyomán, de szinte mindenki a Porsche által preferált népautóként (Volkswagen) emlegette.
Többféle változat is készült a Bogárból 1938 és 1975 között, még kabrió is. (Fotó: Volkswagen)
Akiknek pedig ez sem volt elég, előszeretettel faragtak tengerparti modellt a Bogárból, ami Beach Buggyként vált ismertté. Ennek ötletgazdája Bruce Meyers hajóépítő volt, aki 1964-ben dobta piacra az üvegszálas karosszériakészletet – pedig az ihletet az adta, hogy legyen valami, amivel a barátaival ki tud ruccanni a tengerpartra. (Fotó: Staff/Mirrorpix/Getty Images)
A legendás kiskocsi, amelynek külalakja az idők során alig változott, a Harmadik Birodalomban népautó volt, a második világháborúban katonai változata is készült (a Kübelwagen a fronton „teljesített szolgálatot”), az ’50-es években a német gazdasági csodát jelképezte, a ’60-as években a hippik kedvenc autója volt, a Beatles legendás Abbey Road című lemezének borítóján, amelyen a négy gombafejű az EMI stúdiója előtti utcán kel át, a háttérben egy Bogár látható.
Mintegy hat évtized alatt 21,5 millió darabot adtak el belőle a világ 180 országában, egyedül 1971-ben 1,3 millió darab készült.
A Ford T-modell eladási rekordját 1971-ben döntötte meg, amikor elkelt a 15 milliomodik darab is, összességében a világ harmadik legnagyobb példányszámban eladott autómodellje lett. Magát a Volkswagent is meglepte, milyen kevés javítást igényelt a kocsi. Hegyi utakon a nagyobb és erősebb autókat is lehagyta, négy személy kényelmesen elfért benne, és alig 7 liter üzemanyagot fogyasztott 100 kilométeren.
Németországban 1978 elején fejezték be a legendás Bogár gyártását. (Fotó: Schilling/picture alliance/Getty Images)
A világ más pontjain azonban egészen a 2000-es évek elejéig népszerű maradt a VW Bogár. Mexikóban még utána is évekig használtak a típust taxiként. (Fotó: David Howells/Corbis/Getty Images)
Az utolsó Németországban gyártott példány 1978. január 19-én készült el, de a Bogár története ezzel nem ért véget. Brazíliában és Mexikóban már az ’50-es évektől folyt gyártása, hiszen az olcsó munkaerő és a kereslet is adott volt. A Bogár legnagyobb felvevő piaca az Egyesült Államok lett, Mexikóvárosban is 2012 végéig bogárhátú taxik közlekedtek. A helyiek által „Vochónak” nevezett kétajtós négykerekűekből 2006-ban nem kevesebb, mint 50 ezer furikázott a mexikói főváros utcáin.
A Volkswagen Bogár a legtovább, 58 éven át gyártott modell az autózás történetében, az utolsó darabok a mexikói Pueblában 2003. július 30-án gördültek le a futószalagról, azaz napra pontosan 20 évvel ezelőtt.
A gyártás leállításának is reklámkampányt szenteltek, az utolsó példányt – ami 21 529 464. volt – mariachi zenekar búcsúztatta. Az utolsó sorozat egyik darabja a Volkswagen múzeumába került, egy másikat 2004-ben II. János Pál pápának ajándékoztak és ma a Vatikánban látható. A kultikus autónak 1997-től „új” változata is készült, de ennek már elöl volt a motorja. Ez a modell korántsem lett siker, az ára sem volt alacsony, gyártását a Volkswagen 2019-ben fejezte be.
A Volkswagen később megpróbált új életet lehelni a Bogárba, de a Beetle-t már közel sem övezte akkora kultusz, mint az elődjét, a konkrét népautót. (Fotó: Volkswagen)
