Az Árpád híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyeztek el. Ezek a világítótestek a hídhoz érkező rovarokat a víz felszíne közelében tartják, így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt a kérészek felrepüljenek a hídra és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.
Augusztus elsején este megtörtént a próbavilágítás, és beállították a lámpák dőlésszögét úgy, hogy a fény ne legyen zavaró a Dunán közlekedő hajósok számára, de még a kérészek tájékozódását is segítsék. A dunavirágok rajzásának pontos idejét megfigyelések alapján lehet megállapítani, Budapestre érkezésük azt követően várható, mikor már megjelennek a Duna felsőbb szakaszán. A rajzás általában 10-14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső. A fénysorompót csak a rajzás idején működteti a Budapest Közút Zrt.
A kékfényű lámpák segítik a kérészek tájékozódását
A fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. A kérészek visszatérése ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult.
„Az európai vízvédelem egyik kézzelfogható eredménye, hogy évtizedek meddősége után újra virágzik a Duna. Budapestnek fontos a természet védelme, a sokszínűség megőrzése, ezért kísérleti jelleggel az egyik budapesti hídra felszereltük a kérészek tájékozódását segítő lámpákat. Sikeres próba esetén az idei tapasztalatok birtokában a többi Duna-hídra is felkerülnek majd a speciális fénytestek” – mondta el Tüttő Kata főpolgármester-helyettes.
Az erős fényű hídlámpák az elmúlt években megzavarták a kérészek esti rajzását. A rovarok a víz felszínén tükröződő poláros fényt követték, ám amikor elértek egy hídhoz, az árnyékot vetett a vízre, a kérészek pedig elveszítették tájékozódó képességüket. A vizet keresve felemelkedtek az őket vonzó, erős fényű hídlámpák felé, és meglátták a következő poláros fényt visszaverő felületet, az úttestet és az aszfaltra rakták le petéiket, mely óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes helyzetet teremtett. A kék-ultraibolya fény azonban megoldást jelent erre a problémára, mivel jobban vonzza a kérészeket, mint a közúti lámpák fehéres, sárgás fénye.
A BRFK a dunavirágzás megzavarását ellenőrizni és szigorúan büntetni fogja. A BRFK támogatta az Árpád hídra tervezett fénysorompók felszerelését, ami a rovarok védelmét szolgálja, és a folyamatosan járőröző Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság értesíteni fogja a területén észlelt kérészrajzásokról a természetvédelmi szolgálatokat.
