Élesen bírálta Németország iparpolitikáját és az új benzin- és dízelüzemű autók forgalomba helyezésére 2035-től érvényes uniós tilalmat a BMW vezérigazgatója, Oliver Zipse a Handelsblatt német lapnak adott interjújában.
„Felelőtlennek tartom a belső égésű motorok fokozatos kivonását szorgalmazó politikát” – fogalmazott. Zipse szerint Európában az elektromos autók tömeggyártásához szükséges nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre, ezért Európa azt kockáztatja, hogy importfüggővé válik és politikai zsarolásnak szolgáltatja ki magát.
És úgy mégis hol fogják az emberek feltölteni azt a sok elektromos autót? Európában 2035-re nem lesz mindent lefedő infrastruktúra az elektromos autók számára
– mutatott rá Zipse. „Ebből még a végén akár társadalmi probléma is lehet, ha a mobilitás nem lesz megfizethető” – mondta.
Valamit pusztán tiltani anélkül, hogy felkínálnának egy hosszú távon életképes alternatívát: ez Zipse szerint egy egész iparágat tehet tönkre.
A márciusban elfogadott irányelv értelmében 2035 után csak akkor lehet új, belső égésű motorral hajtott járműveket forgalomba helyezni az EU-ban, ha azok klímasemleges e-üzemanyaggal működnek. Ezt a kompromisszumos megoldást elsősorban Berlin általános tilalommal szembeni ellenállásával sikerült elérni.
Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója szerint felelőtlen, elhibázott döntés a belső égésű motorok teljes betiltása. (Fotó: BMW)
Zipse nem kímélte a német autóipart sem, mivel szerinte túlzottan az akkumulátoros elektromos technológia fejlesztésére összpontosít és más fejlesztésekben elmaradt Kína mögött. „Okos dolog egyetlen technológiára összpontosítani egy olyan kontinensen, amely nem rendelkezik az adott technológiához szükséges nyersanyagokkal?” – vetette fel az interjúban a BMW vezére.
Szerinte ezzel szemben Kína világos iparpolitikával, a hozzáadottérték-teremtés teljes láncolatán fejleszti autóiparát, és megjegyezte azt is, hogy „az elektromos autók tömeggyártásához biztosítani kell az alapanyagok rendelkezésre állását, márpedig Európa ezen a téren strukturális hátrányban van”.
