Továbbra is a hibrid kategóriába tartozó személyautók vezetik az eladási listát Magyarországon: az első fél évben forgalomba helyezett 53 500 új autónak már 44 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, ez az arány négy évvel korábban még mindössze 7 százalék volt. A tisztán benzinesek 39, a dízelek pedig csupán 12 százalékos részaránnyal rendelkeznek. Eközben a teljesen elektromos autók részaránya elérte az 5 százalékot – áll a Jóautók.hu közleményében.
A képet persze jelentősen árnyalja, hogy a DataHouse statisztikáiban szereplő hibrid kategóriába sorolt autók több mint kétharmada mild hibrid. Ezek nem alkalmasak önálló villanymotoros haladásra, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva.
A mild hibridek hazai elterjedésén két-három éve sokat lendített, hogy olyan népszerű márkák, mint például a Suzuki vagy a Fiat is kizárólag elektromos rásegítéssel felszerelt benzines modelleket kezdett árulni. Minderre a gyártókat a folyamatosan szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normák kényszerítik: különösen a tömegesen eladott kis- és alsó-középkategóriás autók esetében tudnak így autónként kevés, de összességében jelentős kibocsátási kvótát megtakarítani.
A dízelautók visszaszorulásának trendje közben immár egy évtizede tart. Ez idő alatt részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében 46-ról 12 százalékra csökkent. A dízelmotorral szemben tapasztalható bizalomvesztés a motor konstrukciójából fakadó magasabb szerviz- és javítási költségekre vezethető vissza, valamint arra, hogy egyre több nyugati nagyvárosban vezetnek be komoly korlátozásokat a dízelüzemű személyautókkal szemben, ami növeli a bizonytalanságot a járművek jövőbeli használhatóságát illetően. Emellett az elmúlt években az is csökkentette a dízel üzemanyag vonzerejét, hogy annak ára nagyobb mértékben emelkedett a benzinénél.
A tisztán elektromos hajtású autók tömeges terjedése továbbra is várat magára: az első fél évben 2918 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés 5 százalékát teszi ki. A vásárlók egyelőre kivárnak. Egy részük továbbra is túl magasnak tartja az árazást – bár idén már szinte minden gyártónál nagy árengedmények jelentek meg –, másokat a hazai napelem- és zöldenergiaprogram aktuális bizonytalanságai tartanak vissza. A terjedést az elmúlt időszakban az is visszafogta, hogy fokozatosan szinte minden nyilvános töltőt fizetőssé tettek az üzemeltetők.
A behozott használt autók között a benzinmotorral hajtott példányok részaránya az első fél évben 46 százalékot ért el. A dízelhajtású járművek aránya a két évvel korábbi 37 százalékos mélypontról mostanra 43 százalékra emelkedett vissza. Az ismét növekedésnek indult népszerűség oka, hogy ezek az autók jelentős kedvezménnyel érhetők el benzines társaikhoz képest a nyugati autópiacokon, emellett a behozott autók idősebbek, és közöttük nagyobb arányban fordulnak elő a presztízsmárkák (Audi, BMW, Mercedes) nagyobb méretű, jobbára dízelmotorokkal ellátott modelljei. Érdekesség még, hogy a teljesen elektromos meghajtású használt autók behozatala mind darabszámban (2977), mind részarányban (6%) túlszárnyalta az új villanyautókat.
A teljes hazai személyautó-állomány továbbra is főként benzines autókból áll. 2022 végén a több mint 4,1 millió személyautó 63 százalékában benzinmotor, 32 százalékában pedig dízelmotor üzemelt. Az alternatív meghajtású járművek szegmense egyelőre mindössze 5 százalékot tesz ki.
