Egy arasz híján öt méter hosszú, de nem egészen 1,4 méter magas villanyautót mutatott be a Lexus. Az LF-ZC első három betűje arra utal, hogy egy leendő emissziómentes (future zero emissions) jármű előfutára áll velünk szemben, a C pedig nem kompakt, nem is karbon, hanem katalizátor: azt reméli ugyanis a Lexus, hogy ezzel – és hasonló típusaival – fogja berobbantani az emberi társadalomban a villamosítás iránti, olthatatlan vágyat.
Az LF-ZC valóban elgondolkodtató konstrukció, dizájnját provokatív egyszerűségnek nevezi a gyártó. A külső formavilágra ez úgy értelmezhető, hogy nincsenek ráaggatott aerodinamikai elemek, a karosszéria idomai maguk szolgálnak az örvények kioltására, a légáramlatok optimális terelésére – a közegellenállási együttható állítólag 0,20 alatt lesz.
Az utastér provokatív is, egyszerű is. Az új generációs, nagy energiasűrűségű akkuk helytakarékosak, ezért az alacsony tető ellenére jó a helykínálat. Nincs központi érintőképernyő, helyette a kormány két oldalán van egy-egy kisebb, viszont szó szerint a kormány elengedése nélkül elérhető kezelőfelület. A szélvédő alatt apró kijelző, valamint a digitális tükrök monitorjai, a szélvédőn magán pedig egy nagy felületű, kiterjesztett valóságú head-up kijelző – így minden információ a vezető arcának tengelyében jelenik meg, még csak oldalra sem kell pillantani.
A szokásos sokfunkciós érintőképernyő az utas elé költözött, innen vezérelhető mindaz, ami egyébként is csak zavarná a vezetést.
Van még egy hangvezérelt asszisztens, amely kiismeri szokásainkat, és elébe megy kívánságainknak. Komornyiknak (butler) nevezték el, találóan.
Mivel a kormány elektronikus (by-wire), nemcsak az autó irányítására, hanem például szimulációs játékok kezelésére is alkalmas. Ha a virtuális autóversenyen megtaláltuk tökéletes beállításunkat, azt letölthetjük az autóba, ott pedig aktiválhatjuk is azt, így aztán a kecses luxusrája úgy viselkedik majd, mintha a Nürburgringen vezetnénk. Ez biztos jó.
A Toyota a közelmúltban bejelentette, hogy elektromos autóit átállítja a Tesla töltőrendszerének szabványára. Nem csak ezt veszi azonban át Elon Musktól a japán gyártó, hanem a gigacasting, azaz a sok apró alkatrész helyett egyetlen nagy idomban megformált elemek gyártását.
A jövő Lexus járművei (és nyilván a Toyoták is) három részből (orr, középrész, far) állnak majd, ami a gyártást gyorsabbá, a szerkezetet szilárdabbá teszi, sőt egy ütközés esetén a javítás is olcsóbb lehet. Így viszont már a gyártási folyamat elején beépíthető az akkumulátor, a villanymotorok, a futóművek – amikor pedig ez megvan, a félig kész autó magától folytathatja az útját a gyárban, hogy a szerelők befejezzék rajta a munkát. Ez talán a legfontosabb újítása a Lexusnak: a gyártás megreformálása, hiszen enélkül bajosan érnék el azon célkitűzésüket, hogy globális 2035-re, Európában már 2030-ra teljes mértékben villamosítsák palettájukat.