Az okos eszközök, főként a mobiltelefonok terjedésével a kiberbűnözés is széleskörűbbé vált. Ennek sokféle változata létezik, de a cél általában ugyanaz: értékes adatok vagy közvetlenül pénz megszerzése az áldozattól. Karácsony környékén felerősödhetnek az ilyen típusú támadások – figyelmeztet az olasz Le Iene magazin.
Számos példán keresztül mutatják be, hogy milyen megoldásokkal igyekeznek a bűnözök pénzhez jutni, ezek közül az egyik az autósokat célozza. A QR és Phising (fishing=halászat) szavakból létrehozott „quishing” kifejezés olyan átverésre utal, amelynek célja érzékeny adatok megszerzése, és amelyet QR-kód segítségével hajtanak végre.
Ennek egyik variációja a hamis bírság, amelynél a csaló egy szórólapot hagy az áldozat autóján, amelyen annak az önkormányzat adott ki, ahol az állítólagos bírságot szerezte. A hitelesnek tűnő papíron fel van tüntetve a közlekedési szabálysértés, kiegészítve a közlekedés szabályzat idevonatkozó cikkelyére való hivatkozással, és persze szerepel a fizetendő összeg is.
Ha az áldozat beolvassa a QR-kódot, egy hamis, a rendőrség oldalát szimuláló felületre kerül. Az oldal a kereszt- és vezetéknevet, a hitelkártyaszámot, a biztonsági kódot és sok más adatot kér. Ha megadjuk már viszik is a pénzt a csalók.
„A QR-kódok olyan szoftverek letöltéséhez vezetnek, amelyek pénzátutalásokat végezhetnek, zárolhatják az okostelefont és váltságdíjat követelhetnek, lehallgathatják a beszélgetéseket és még sok minden mást” – magyarázza a Paolo Dal Checco számítógépes tanácsadó.
Érdemes körültekintőnek lenni és ha gyanú merül fel, hogy a bírság nem jogos érdemes a Google-ban rákeresni, hogyan néz ki az eredeti, jelen esetben a rendőrség oldala. Ezzel csökkenthető az esélye, hogy illetéktelen kezekbe kerüljenek adataink vagy pénzt emeljenek le a számlánkról.
Korábban Magyarországon hamis osztrák büntetésekkel próbáltak magyar emberektől pénzt szerezni, de egy amerikai tinédzser is próbálkozott parkolási bírságok önálló kiszabásával, szintén az említett QR-kódos megoldással:
