4,0 és 4,1 méter közötti kisautó, 156 lóerős villanymotor, 400 kilométer fölötti hatótávolság: hát ez a Peugeot e-208! Illetve az Opel Corsa-e! Mindkettő jó válasz, de egyik sem az, mert most a Lancia Ypsilonról beszélünk.
Nincs ebben varázslat, sőt, még titok sem: a Fiat-Chrysler és a PSA egyesülésével létrejött Stellantis-csoport a lehető legszabadabban használja fel bevált architektúráit – most például arra, hogy visszahozza az életbe a Lancia márkát. A feltámadás már 2024-ben végbemegy; középtávon három modell bevezetését tervezi a Lancia.
A vadonatúj Ypsilon már-már komikusan hosszú felvezetés után mutatkozott be, és bár a fent említett azonosságok miatt műszaki tartalmára nincs miért rácsodálkoznunk (a lényeget alábbi táblázatunk tartalmazza), a lényeg nem ez, hanem amit hozzátettek.
Lancia Ypsilon 2024
| Hosszúság | cm | 408 |
| Szélesség | cm | 176 |
| Magasság | cm | 144 |
| Tömeg | kg | 1584 |
| Motorteljesítmény | kW/LE | 115/156 |
| Forgatónyomaték | Nm | 260 |
| Akkumulátor kapacitás | kWh | 51 |
| Töltés időtartama, 20-80%, DC | perc | 24 |
| Töltés időtartama, 100 km-re elegendő, DC | perc | 10 |
| Energiafelhasználás | kWh/100km | 14,3 – 14,6 |
| Hatótávolság, max | km | 403 |
A nagyobb villanyautóknál előszeretettel beszélnek élettérről utastér helyett, utalva az elektromos architektúrából adódó, átlagosnál tágasabb helykínálatra. A kisautóknál erre ritkán adódik lehetőség, a Lancia mégis nekifut: a márkára jellemző kék színben úszik a belső tér, hurkás kárpitozás, a padlószőnyegekig menő igényesség és egy egészen rendkívüli vezetői környezet próbál többet nyújtani a legtöbb városi villanyautónál.
És nyújt is: például az asztalkát (tavolino), amely egy finom nyeregbőrrel burkolt, bioműanyagból gyártott kerek polc a padlókonzol fölött – rém egyszerű ötlet, és még csak nem is feltétlenül hasznos. Ha azonban kártyázni szeretnénk, amíg töltődik az akkumulátor, vagy este hazaérve meginnánk egy amarót, mielőtt a töltőre csatlakoztatjuk és magára hagyjuk szeretett autónkat (még egyszer: a Lancia nem gondolkodhat racionálisan, hiszen senkinek sincs szüksége még egy Stellantis-márkára), akkor a klubasztalkák hangulatát hozó polcnál nincs jobb tartozék.
De haladjunk sorban, kívülről befelé. Hűtőmaszk nincs, helyette fénysugarak tagolják az orrot. Hátul a Stratos térbe kiemelkedő, kerek lámpáival találkozunk. Hátul konkrétan, elöl stilizáltan rajzolják ki a fények az Y-motívumot. Elöl és hátul egyaránt méretes, hagyományos betűkkel írták fel a márkanevet.
Az utastérben a Stellantis vadonatúj, elsőként itt használt SALA rendszerének vezérlőtárcsája a leginkább feltűnő elem (rögtön a szintén kerek Tavolinoval egy szinten.) Ez közös vezérlés alá hozza, és összehangolva szabályozza a klímaberendezés, a világítás és az audiorendszer beállításait – nem mellékesen a ’sala’ olaszul annyit tesz, nappali szoba. Az ülések nem csak motorosak és fűtöttek, de masszíroznak is – ez a funkció extra energiaigényével minimálisan növeli ugyan a jármű szénlábnyomát, de semmi baj: a bársonykárpitozás alapanyaga 100%-ban újrahasznosított PVC-ből készült, így környezetileg jobban vagyunk.
A többi (két darab 10,25 colos képernyő, fejlett vezetőtámogató és aktív biztonsági rendszerek, okostelefon-integráció) nem újdonság ezen a platformon. Az viszont a 2. szintű önvezetés képessége, amely 30 és 150 km/óra között minden szükséges és szokásos feladatot átvállal a pilótától.
