Március 26-án elkészült az utolsó dízelmotoros Volvo, egy kék XC90 szabadidőjármű (képeinken) a cég torslandai üzemében. Ezzel végleg szakított az öngyulladásos motortechnológiával a gyártó, miután 2017-ben bejelentette, hogy felhagy a dízeltechnológia további fejlesztésével.
Nem lehetett könnyű a válás, hiszen sokáig meghatározó erőforrásai voltak a márkának a dízelek. 1991 és 2024 között kilencmillió dízelmotoros Volvo készült, az 1979 és 1991 közötti időszakról nincsenek feljegyzései a gyárnak.
2012 és 2016 között minden második Volvót dízelmotorral adtak el. Ez globális statisztika, de Európában nagyságrendekkel erősebb, másutt pedig érezhetően szerényebb volt a dízelek aránya.
A legutolsó dízel Volvo a gyártósorról egyenesen a gyári múzeumba ment. Ennek kétliteres, négyhengeres motorja 2013-ra vezethető vissza: ez volt a Volvo második házon belül fejlesztett dízelmotor-családja; az elsőt, egy öthengeres blokkot még 2001-ben mutatták be.
A legelső dízel Volvo az 1979-es 244 GL D6 volt, ebbe egy VW-féle hathengeres blokkot építettek be. A 2008-as Drive-E erőforrás-család 1,6 literes dízelje a PSA-val közös fejlesztés volt: Ennek hatótávolsága elérte az 1300 kilométert, emissziója pedig olyan alacsony volt, hogy Svédországban „zöld motorként” sorolták be.
A Volvo a tervek szerint 2030-tól kizárólag villanymotoros autókat forgalmaz, az ezekbe kerülő elektromos erőforrások egyébként részben pont abban a skovdei (Svédország) üzemben készülnek, ahol a legelső saját dízelmotorját gyártotta a Volvo.