A KSH előzetes adatai szerint továbbra is súlyos probléma az ittas közlekedés: 2023-ban 1039 esetben okozott ittas személy személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet, ez az összes sérüléssel járó balesetnek a 8 százalékát teszi ki. E balesetek közel kétharmadát személyautóval okozták, a többi esetben főként motorkerékpárt vagy kerékpárt hajtott az ittas elkövető.
Személyi sérüléssel járó baleset okozása esetén a vétkes fél nem csupán a jogosítványát veszítheti el, hanem a szabadságát is. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy akár személyi sérülés, akár csupán dologi kár keletkezett, az ittas vezető nem számíthat biztosítói kártérítésre sem.
Hiába kötöttek bármilyen jó cascót az ittasan kárt okozó vezető járművére, a biztosítási feltételek 0,8 ezrelék feletti véralkoholszint felett szinte minden esetben kizárják a kártérítést – figyelmeztet az Insura.hu biztosításközvetítő portál. A kötelező biztosítás (kgfb) pedig térít ugyan a vétlen károsultaknak, de ezt az összeget (vagy annak egy részét) a biztosító utólag szintén behajtja a károkozón.
A jogszabály szerint a kifizetett kártérítéseket ötmillió forintig követelheti vissza a biztosító a vezetőtől, ha az autót alkoholos befolyásoltság alatt vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette.
Még súlyosabb a helyzet, ha az ittasan vezetett járműre nem is kötöttek kgfb-t. Ebben az esetben a vétlen fél számára a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számla nyújt kártérítést a vétlen fél számára, majd ezt az összeget teljes egészében behajtja a biztosítással nem rendelkező autó üzembentartóján.
Dacára a fokozott rendőri ellenőrzésnek, húsvétkor továbbra is sokan ülnek alkoholos állapotban a volán mögé: a BRFK korábbi tájékoztatása szerint tavaly húsvétkor csak a fővárosban 122 lefülelt ittas vezetővel szemben intézkedtek.
