A nemzetgazdasági miniszter hétfőn behívatta hivatalába a magyar üzemanyag-kereskedők képviselőit, a Magyar Ásványolaj Szövetség, köztük a Mol képviselőit, továbbá a Független Benzinkutak Szövetségének megbízottjait.
A megbeszélésen a kereskedők részéről elhangzott, hogy a jövőben hatékonyabb lenne a heti helyett havonta történő statisztikai összevetések elvégzése, amellyel a szomszédos országok sajátosságaiból adódó eltérések kiküszöbölhetők. Ezt a felvetést a minisztérium egyébként elfogadta, és mint kiderült, valóban nem mindegy, hogyan számolnak.
„Elindult egy érdemi párbeszéd a minisztériummal, de az adatközlésnek még vannak gyengeségei. Szerintünk a különböző napok árainak összevetése pontatlan, mert a jegyzésár- és árfolyammozgások nyomán ennyi idő alatt is jelentősen változhatnak a tarifák” – mondta a Népszavának a tárgyalásokon a Magyar Ásványolaj Szövetséget képviselő Ratatics Péter, aki egyben a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója.
A mostani közzétételt egy szerencsétlen körülmény is beárnyékolta. Július elsejével ugyanis Horvátországban és Romániában is jelentősen nőtt az üzemanyagok jövedéki adója. Keleti szomszédunknál így például literenként mintegy 40 forinttal emelkedtek az árak. Az állami adatszolgáltatások csúszása miatt viszont ezek a KSH által 5-én közzétett, 1-jei árnyilvántartásban még nem jelentek meg.
„Meggyőződésem: ha a környékbeli adóemelések a statisztikákban is érvényesülnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a hazai üzemanyagárak átlaga valójában most sem magasabb a szomszédos államokénál” – fogalmazott Ratatics Péter.
Korábban Grád Ottó a nagy üzemanyag-forgalmazókat összefogó szervezet, az Ásványolaj Szövetség főtitkára a 24.hu Della című podcastjében elmondta, hogy abban is különbség van, hogy a szövetség a közvetlen határral rendelkező államok árait veti össze a hazai értékekkel. Míg a KSH adataiban Bulgária és Lengyelország is szerepel, ahol más tényezők – pl. a szállítás terén – szerint alakul az üzemanyagok ára.
