Gyakrabban okoznak kárt másoknak a nagy teljesítményű autókkal, és a kár értéke is nagyobb – derül ki a Bank360.hu friss káradatok alapján készült elemzéséből. A tavalyi évben ugyanakkor csökkent a károk gyakorisága a kötelező biztosítások számához képest.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss számai szerint 2023-ban csökkent a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárgyakorisága. Az össze járművet magában foglaló 6,23 millió kgfb-szerződés mindössze 2,18 százalékánál fordult elő, hogy a sofőr hibázott, és másoknak kárt okozott. Ilyen alacsony kárgyakoriságot eddig csak egyszer, 2019-ben mértek Magyarországon.
Ha csak a 4,32 milliós személyautó-állományt vizsgáljuk, ott átlagosan 2,4 százalékos kárgyakoriságot mértek, vagyis valamivel több mint 103,6 ezer esetben hibáztak az ilyen autók sofőrei.
Részletesebben megnézve az látszik, hogy a 101-180 kW (137 -245 LE) motorteljesítményű és a 180 kW (245 LE) fölötti teljesítményű autóknál történik a legtöbb káreseménnyel járó baleset, ezek 2,54 százaléka volt részese olyan balesetnek, amiben a sofőrjük hibázott, és ezzel másnak kárt okozott. A Bank360 megállapítása szerint minél kisebb teljesítményű egy autó, annál ritkábban vesz részt saját hibás balesetben.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
Jó hír, hogy a kárgyakoriság 2023-ban 2022-höz képest minden kategóriában csökkent, a nagy teljesítményű autóknál is. Az okozott károk száma viszont összességében nőtt, mivel egyre több a 180 kW-osnál erősebb autót. Tavaly 2377 balesetet okoztak ezekkel a járművekkel, öt évvel korábban, 2018-ban még alig 1700-at.
Mint az adatokból kiderült az erősebb autókkal okozott biztosítási károk jellemzően nagyobbak is. Egy átlagos személyautós kgfb-s kár tavaly 839 ezer forint volt, de a 180 kW-osnál nagyobb autóknál 1,08 millió forintot fizettek ki a biztosítók átlagban a vétlen autósnak.
Sokkal ritkábban okoznak másnak kárt a motorosok, mint az autósok: 0,38 százalékos volt náluk az átlagos kárgyakoriság. A több mint 227 ezer motorosból csak 875 okozott balesetet. Velük szemben a trolibuszok állnak, minden harmadik troli után fizetnie kellett a biztosítónak. 2023-ban a 237 troli 75 káreseményben volt érintett, azaz 31,65 százalékos volt a károkozási arány, vagyis minden hétre jutott egy-két eset.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
A közutak legfélelmetesebb szereplője a vontató, amelyeknél a kárgyakoriság megközelítette tavaly a 14 százalékot, vagyis minden hetedik kamion okozott valamilyen balesetet.Átlagosan naponta 20 kamionos károkozás történt. Ezek a statisztika szerint igen súlyosak voltak, az átlagos kárérték ugyanis megközelítette a 2 millió forintot.
A károkozói toplista harmadik helyén a 80 férőhelyesnél nagyobb buszok állnak, ezek praktikusan a városi forgalomban járó csuklósok. Minden nyolcadiknak volt tavaly kgfb-s káreseménye, szerencsére viszont az átlagos kárérték mindössze 856 ezer forint volt. Az eggyel kisebb kategóriájú, 43-79 férőhelyes buszok – ilyenek a távolsági buszok – valamivel ritkábban okoztak kárt, de ha igen, akkor súlyosakat. Az átlagos kár meghaladta a 2,91 millió forintot, ami azt feltételezi, sok személyi sérülés is történhetett.
A Bank360.hu szerint a trolik, buszok és kamionok magas káradataiból nem következik, hogy ezek vezetői ennyivel veszélyesebben vezetnének. Sokszorta többet tesznek meg velük egy évben, mint egy átlagos személyautóval, és döntően ez okozza a magasabb számokat.
Ha kíváncsi vagy melyek Magyarország legveszélyesebb útjai a Vezess alábbi cikkéből megtudhatod. Kattints!
