A szarvasbőgés időtartama az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően augusztus végétől október közepéig tart. Elsőként az ország nyugati részein lehet hallani a bikák bőgését, majd fokozatosan észak, észak-kelet felé haladva a zempléni térség gímszarvasai zárják a sort. A szarvasok párzási időszakának közlekedésbiztonsági hatásai közé tartozik, hogy ilyenkor gyakrabban jelennek meg az utakon, ami növeli a szarvas-elütések kockázatát.
Szarvasbőgés idején a közlekedőknek minden útszakaszon – nem csak a vadállatokat jelző táblákkal tűzdelteken – számítaniuk kell az állatok megjelenésére. A bikák bőgési időszakában az állatok sokkal aktívabbak, és veszélyérzetük csökken, ezért könnyen kifuthatnak az úttestre. Szeles időben a szarvasok mozgása általában alábbhagy, de alkonyatkor és hűvösebb időjárás esetén megnő a vadak aktivitása.
A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek: nemcsak a vad sérülhet meg, hanem a balesetben érintett jármű vezetője és utasai is veszélybe kerülhetnek. Egy viszonylag magas testfelépítésű szarvas elütésekor az állat a szélvédőbe csapódhat, és az utastérbe juthat. Az ilyen balesetek során felszabaduló energia miatt a jármű akár totálkárosra is törhet, jelentősen sérülhetnek a tetőoszlopok és a tető is, az autó orráról nem is beszélve.
Szürkületkor és erdős környezetben érdemes mérsékelni a sebességet, hogy csökkenjen a féktávolság és növekedjen a baleset elkerülésének esélye. Konvojban haladva ajánlott nagyobb követési távolságot tartani, így van idő reagálni, ha az elöl haladó jármű vaddal ütközik, vagy vad miatt vészfékezni kényszerül.
Ha a sofőr állatot észlel, lassítania kell, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan. Bármikor számíthatunk arra, hogy megugranak, gyorsan vágtáznak, vagy hirtelen irányt váltanak. Az állatok megjelenésekor figyelembe kell venni, hogy többen is lehetnek a környéken.
Amikor nagytestű vad ugrik a jármű elé, elsősorban fékezéssel és dudálással érdemes megpróbálni elkerülni az ütközést, illetve csökkenteni annak hatását. A hirtelen irányváltoztatás országúton veszélyes manőver, különösen nagy sebességnél, és súlyosabb következményekkel járhat, mint az állat elütése – a jármű fölötti uralom elvesztése kisodródással, felborulással, fának ütközéssal, vagy a szemből jövővel való frontális ütközéssel járhat.
Ki fizet kinek? Mi lesz az állattal, vagy az autóddal, ha vadat gázoltál?
Ha baleset történik, figyelmeztetni kell a többi közlekedőt (vészvillogó, háromszög kihelyezése), és nem szabad a vadat piszkálni vagy lehúzni az útról, mert ha még él, sérülést okozhat az agancsával, harapásával vagy rúgásával.
Baleset esetén értesíteni kell a hatóságokat a 112-es segélyhívó számon, és megvárni a rendőri intézkedést. Az elpusztult vadállatot nem szabad elszállítani, mert az a helyi vadásztársaság tulajdona, és elvitele lopásnak minősül.
