Az előzetes várakozásokhoz viszonyítva a vártnál lassabb ütemben halad az elektromos autók eladása Európában, amire még a piacot meghatározó szkepticizmus sem lehet kifogás. A Dataforce elemzőcég adatai azt mutatják, a gyártóknak az eddiginél is jobban forszírozniuk kellene a villanyautók terjedését, különben súlyos következményekkel kell szembenézniük – írja az Automotive News Europe.
2025-től ugyanis a korábbinál kevésbé megengedő, 93,6 g/km-es károsanyag-kibocsátási határérték lép életbe az Európai Unióban.
Ezzel szemben 2021 és 2024 között 116 g/km-ben határozták meg a teljes járműkínálatra vonatkozó felső határt, ami még nem von maga után büntetést, így valóban komoly szigorítás várható a következő évtől. Mivel az egyes gyártók repertoárjaiban lényeges különbségek alakulhatnak ki – például az autók tömege és a motorok mérete szempontjából –, természetes, ha a célkitűzések is eltérőek.
A gyártók úgy kompenzálhatják, ha autóik szén-dioxid-kibocsátása túllépi a megszabott értéket, hogy több hibrid- és elektromos hajtású járművet értékesítenek. Ellenkező esetben százmilliókban mérhető bírsággal kell számolniuk, ráadásul nem forintban, hanem euróban – autónként és grammonként 95 eurót kell fizetniük, ami a mostani árfolyamon több mint 37 ezer forintnak felel meg. A 2021-es célok elmulasztásáért összesen 550 millió eurónyi büntetést szabtak ki.
Több hibrid- és több villanyautóra van szükség – az EU-s előírások szigorítása lépésre késztetheti az autógyártókat. (Fotó: Alexander Spatari/Getty Images)
Több gyártóval egyetemben az autósok is úgy gondolják, hogy a döntéshozóknak minimum halasztaniuk, de még inkább el kellene felejteniük a belső égésű motorok 2035-re tervezett betiltását. A számok is azt mutatják, hogy egyelőre képtelenség lenne megfelelni az EU-s sztenderdeknek a hibridautók nélkül, holott azok tényleges szerepet egyre inkább megkérdőjelezik, mint azt – sok más mellett – a zöld rendszámra vonatkozó hazai előírások szigorítása is mutatja.
A Dataforce szerint azon gyártóknak, amiknek a kínálatában egyetlen hibridmodell sem szerepel, 37 százalékban plug-in hibrid és elektromos autókat kellene eladniuk, ha el akarják kerülni a büntetést. Ez az arány a hibridautók segítségével 23 százalékra szorítható le. Indokolt is, hogy számításba vegyék az efféle kiskapukat, legalábbis a villanyautó-eladások alapján: 2024 első felében a teljes piac 12,5 százalékát tették ki, ami rosszabb az előző év azonos időszakának 12,9 százalékos arányához képest.
Ami pedig az EU-s károsanyag-kibocsátási átlagérték csaknem 20 százalékos csökkenését illeti, jelenleg a Toyota áll a legközelebb ahhoz, hogy megfeleljen az új követelményeknek, mindezt úgy, hogy a japánok villanyautókat alig, viszont hibrideket annál nagyobb számban adnak el. Ilyen szempontból a kizárólag elektromos autókat értékesítő Teslának nincs miért aggódnia, ahogyan – az elektromos Volvo-modellek magas arányának köszönhetően – a kínai Geely-konszernnek sem, ellenben a Ford és a Volkswagen-csoport annál nagyobb bajba kerülhet.
Benjamin Kibies, a Dataforce elemzője úgy véli, a jövőre beharangozott szigorítás az árcédulákon éreztetheti majd a hatását. „A vásárlóknak fel kell készülniük arra, hogy drágulni fognak a benzin- és a dízelmotorral szerelt autók, míg az új modellek bevezetésével az elektromos autók megfizethetőbbé válnak” – jelezte.
