Varga Mihály három éve különleges luxusautókról posztolt a Facebook-oldalán. A Lamborghiniről, Bentley-ről és két Porschéról azt írta, hogy a tulajdonosai több milliárd forintnyi áfát csaltak el, külön hangsúlyozva, hogy a NAV-árverésből származó bevételeket adócsökkentésekre fordítják.
Az Aventador 71 millió forintért, egy Bentley Continental 56 millió forintért, egy Porsche Panamera 20 millió forintért, egy Porsche Cayenne pedig 6 millió forintért kelt el, azaz összesen 153 millió forintot kasszírozott az állam – számoltunk be róla korábban.
A baj csak az, hogy az autókat a vádlottak csak bérelték egy német flottakezelő cégtől, az A.B. Dienstleistungs GmbH-tól, amelynek nem volt köze a bűncselekményekhez, és hiába jelezték a németek a magyar hatóságoknak, hogy kérik vissza az autókat, mégis elárverezték azokat. A német cég perelt, és jogerősen nyert is a NAV ellen a Fővárosi Ítélőtáblán: 233,7 millió forintot és négy évre visszamenőleg késedelmi kamatot ítélt meg a bíróság, azaz mintegy 300 millió forintot kell kifizetnie az adóhatóságnak.
Ebben hatalmas szerepe volt annak, hogy a NAV nem adott be ellenkeresetet, és jogi képviselője a hivatalos kézbesítés ellenére nem jelent meg a tárgyalásokon, ezt pedig a polgári perjog szerint a bíróságnak úgy kell tekintenie, hogy az adóhatóság a felperes követelését nem ellenzi vagy vitatja. „Ha a NAV képviselője megjelent volna a tárgyaláson, és csak annyit mond, hogy »ellentmondok a felperes keresetének«, akkor nagy valószínűséggel megnyerik a pert” – mondta a 24.hu-nak a német cég ügyvédje, Horváth Lóránt, aki azt gyanítja, hogy nem egyszerű hanyagságról van szó.
„Életszerűbbnek tűnik számomra az a teória, hogy az alperesek magasabb szinten egyeztettek egymással és előzetesen felmérték a bíróság várható ítéletét, valamint annak következményeit. Gondolhatták, hogy a németek teljes pervesztésnél nem fognak megállni, elmennek akár nemzetközi fórumokig is az igazukért, ahol feltehetőleg nyertek is volna, valós precedenst teremtve ezzel azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek a jövőben. Egyszerűbb volt csírájában elfojtani az ügyet, ily módon kifizetni a sértettet, még ha a duplájába is kerül az államnak, és első fokon elfogadni egy számukra kedvező indokolással rendelkező ítéletet” – fejtette ki az ügyvéd, aki hangsúlyozta: jobban járt volna az állam, ha nem értékesíti az autókat, mert így több mint százmillió forintot bukott.
Az ügyvéd elméletét igazolja, hogy a német lízingcég perében két másik állami szerv, a Legfőbb Ügyészség és a Győri Törvényszék szerepelt még alperesként, mindkettő részt vett a tárgyaláson, és nyertek is.
