Egyre jobban szerepelnek az eladási listán a hibrid kategóriába tartozó személyautók Magyarországon: az év első nyolc hónapjában forgalomba helyezett mintegy 80 ezer új autónak már 51 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, ez az arány öt évvel korábban még mindössze hét százalék volt. A benzinesek 30, a dízelesek pedig csupán 12 százalékos részaránnyal rendelkeznek. Eközben a teljesen elektromos autók részaránya is elérte a 7 százalékot – írta a Jóautók.hu közleménye.
A képet árnyalja, hogy a DataHouse statisztikáiban szereplő hibrid kategóriába sorolt autók többsége mild hibrid jármű. Ezek nem alkalmasak önálló villanymotoros haladásra, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva.
A mild hibridek hazai elterjedésén néhány éve lendített, hogy egyre több népszerű márka kizárólag elektromos rásegítéssel felszerelt benzines modelleket kezdett árulni. Minderre a gyártókat a folyamatosan szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normák kényszerítik: különösen a tömegesen eladott kis- és alsó-középkategóriás autók esetében tudnak így autónként kevés, de összességében mégis jelentős kibocsátási kvótát megtakarítani.
A dízelautók visszaszorulásának trendje immár 11 éve tart: míg 2013-ban részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében még 46 százalék volt, mostanra ez a hányad 12 százalékra csökkent. A dízelmotorral szemben tapasztalható bizalomvesztés a motor konstrukciójából fakadó magasabb szerviz- és javítási költségekre vezethető vissza, valamint arra, hogy egyre több nyugati nagyvárosban vezetnek be komoly korlátozásokat a dízelüzemű személyautókkal szemben, ami növeli a bizonytalanságot a járművek jövőbeli használhatóságát illetően. Ugyanakkor a kínálati oldalon bekövetkező változásoknak is szerepe van a dízelhajtás visszaszorulásában: különösen a kisebb kategóriájú modellek esetében ma már kizárólag turbó-benzines és mild hibrid benzines új autók érhetők el a kínálatban, mivel ezek kisebb kvótafelhasználást jelentenek a gyártók számára.
A korábbi várakozásokhoz képest lelassult a tisztán elektromos hajtású autók térnyerése: az idei első nyolc hónapban 5753 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés hét százalékát teszi ki. A nyilvános töltők fizetőssé válása, a kapcsolódó kedvezmények folyamatos megnyirbálása, illetve a pályázati lehetőségek beszűkülése és az árazás magas szintje miatt a potenciális vásárlók egy része egyelőre itthon is kivár – párhuzamban a külföldi tendenciákkal.
Az elérhetőbb árú, használt elektromos autók iránti igény ugyanakkor egyre nő a vásárlók körében, amit az is mutat, hogy a behozott használt autóknak immár kilenc százaléka teljesen elektromos meghajtású. Idén augusztus végéig 6368 ilyen járművet regisztráltak, vagyis a hazai autópark villanyautós utánpótlása többségében nem a szalonokból, hanem a használtautó-kereskedésekből és a magánimportból származik. Ennek az az elsődleges oka, hogy az egy-két generációval korábbi elektromos autók a nyugati piacokon jelenleg nyomott áron megszerezhetők, az értékvesztésük jóval nagyobb mértékű, mint a többi szegmensbe tartozó autóknak.
A behozott használt autók között idén is a benzinmotorral hajtott példányok részaránya a legmagasabb: 43 százalék. A dízelmotoros járművek aránya a 2021-ben tapasztalt 37 százalékos mélypontról mostanra 40 százalékra emelkedett vissza. A relatíve magas népszerűség oka, hogy ezek az autók jelentős kedvezménnyel érhetők el benzines társaikhoz képest a nyugati autópiacokon, emellett a behozott autók idősebbek, és közöttük nagyobb arányban fordulnak elő a presztízsmárkák (Audi, BMW, Mercedes) nagyobb méretű, akkoriban még többnyire dízelmotorral gyártott modelljei.
A teljes hazai személyautópark továbbra is főként benzines autókból áll. 2023 végén a 4,16 millió személyautó 62 százalékában benzinmotor, 32 százalékában pedig dízelmotor üzemelt. Az alternatív meghajtású járművek szegmense egyelőre csupán hét százalékot tesz ki, ebből a tisztán elektromos járművek aránya mindössze egy százalék.
