Több mint egy évtizeddel az első kormányzati ötletbörze után jelenleg 2025. március 31-re ígéri az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), hogy „a kormány által beterjeszthető” formába önti az új KRESZ-t. Hónapok óta öt munkacsoportban dolgoznak a tárca és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) munkatársai számos külső szakértővel (például a rendőrséggel) együtt az új jogszabálytervezeten és a hozzá kapcsolható egyéb szabályozásokon.
Ezzel párhuzamosan a munkáért felelős vezetők időről időre meghívnak pár újságírót, hogy megismertessék velünk az általuk megalkotott javaslatokat, amelyekről dönt majd a kormány. Első alkalommal a KRESZ alapelveit mutatták be, aztán a jogosítvány-szerzéshez és a leendő műszaki előírásokhoz kapcsolódó terveket, majd a motorosokra és gyalogosokra vonatkozó elképzeléseket.
Most viszont minden korábbinál több konkrét javaslatot ismertettek, amelyek tényleg az összes közlekedők érintik a dudálástól a parkolásig. Közülük soroljuk fel a legfontosabbakat. Ezek tehát még javaslatok, valódi szabállyá elfogadásuk után válhatnak, majd talán jövőre.
Változnak a sebességhatárok
Helyenként csupán jogászkodásnak tűnhet szavak megváltoztatása, másodpercek bevezetése a közlekedési szabályok közé, vagy éppen a jövő évtől szabályos indexelés korábbitól eltérő meghatározása, de erről szól a KRESZ. Ami, ha minél precízebb, elvileg annál biztonságosabban tudnak közlekedni a szabálykövetők, és annál egyértelműbben vonhatók felelősségre a szabálytalankodók.
A beszélgetésen Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, Kerékgyártó János helyettes államtitkár (ÉKM), Kovács Kornél főosztályvezető (ÉKM), Berta Tamás, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet igazgatóhelyettese és Major Róbert tanszékvezető (NKM) beszélt az általuk irányított csoportok legújabb javaslatairól.
Követési távolság – Itt szeretnék másodperces szabályozással kiegészíteni a mostani KRESZ-t. Egy konkrét példa erre, autópályán a tervek szerint kötelező lesz két másodperces távolságban követni az előttünk haladót. Két másodperc reakcióidő azt jelenti, hogy 130 km/órás sebességnél ennyi idő alatt 72,2 méter a megtett távolság, ez nagyjából megegyezik a mostani sztrádás útburkolati jelek közötti útszakasznak. Lakott területen kívül egyéb úton egy másodperc a javaslat.
Vészfékezés – Használják majd ezt a kifejezést is, de itt és most nem a felelőtlen „büntetőfékezés” értendő alatta. „Az elöl haladó vészfékezése esetén is meglehessen állni” – így hangzik a javaslat a követési távolsághoz kapcsolódóan.
Kaszkadőrvezetés – Többször elhangzott ez a hangsúlyozottan nem jogi fogalom, amely alatt a drifteléshez és a sűrű forgalomban haladók közötti szlalomozáshoz hasonló veszélyes járművezetői magatartást értettek. Ezek jelenleg sem engedélyezettek, de egyértelműbbé kívánják tenni a tiltásukat az új KRESZ-ben.
Sebességhatárok – Egészen konkrét (és az elhangzottak alapján szinte eldöntött) javaslatnak tűnik az autóbuszok, tehergépkocsik és járműszerelvények lakott területen kívüli 90 km/órás sebességhatárának a bevezetése. Sőt, a 2,55 méter szélességet el nem érő mezőgazdasági vontatók (traktorok) pótkocsi nélkül és lakott területen kívül 60 km/órás maximális sebességének a megengedése is terv.
140 km/óra – A jelenlegi elképzelések szerint a KRESZ átírói meghagynánk a 130 km/órás sebességhatárt az autópályákon, azonban ezzel párhuzamosan megadnák a lehetőségét az útkezelőknek arra, hogy bizonyos sztrádaszakaszokon 140 km/órás tempót engedjenek.
Ennél is többet hallottunk több állami forrásból még 2024 legelején. Forrásaink szerint a minisztérium vezetése szerette volna bevezetni az autópályákon a 150 km/órás maximális haladási sebességet, amivel kapcsolatban – az információ szerint – hiába kért 2023 végén támogatást a szakmai szervezetektől a tárca, azt nem kapta meg. Most rákérdeztünk erre, Kerékgyártó János helyettes államtitkár először hárította a kérdést, majd kis szünet után hosszabban beszélt arról, hogy az ötletelés szakaszban számos különféle elképzelés felmerült. Köztük olyanokat is megvizsgáltattak a szakmai szervezetekkel, amelyek jelentősen eltérnek a mostani szabályozástól.
Getty Images
Változnak az indexelés szabályai
A közlekedési balesetekkel kapcsolatos ítélkezésben sok évtizedes tapasztalattal rendelkező Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró szerint megjelennek az KRESZ-ben az irányjelzés időtartamára vonatkozó új részletszabályok.
Dudálás – Változás lesz, hogy hangjelzés, dudálás „rövid ideig adható” figyelemfelhívás érdekében, de csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése miatt.
Vészvillogó – Itt a sokak által alkalmazott szokást követi a jogalkotó, hiszen manapság is váratlan helyen hirtelen megálláskor sokan vészvillogóval jelzik a mögöttük érkezőnek, hogy figyeljen, határozottan lassítson. A jelenlegi tervek szerint bekerül az új KRESZ-be, hogy balesetmegelőzés miatt „adható”. Csalni azonban továbbra sem lehet a dupla indexszel, mondjuk szabálytalan parkolást leplezni.
Irányjelzés – Érdekes újdonságnak tűnik, hogy a „művelet előtt legalább két másodperccel kell megkezdeni”. Vannak persze kivételek is, hiszen ez nem mindig életszerű: mondjuk egy kicsi körforgalom elhagyásakor, hiszen lehet, hogy ott mindösszesen két-három másodpercet autózunk összesen.
Gyerekek biztonsági övének használata – Sokáig a járművezető volt a felelős az utasok övhasználatáért, ma már mindenki a sajátjáért. Az új tervezet a gyerekek biztonsága érdekében szeretné részletesen szabályozni az övhasználatukat és a gyermekbiztonsági rendszerek használatáért felelős személyeket. 14 év alatti gyerekek esetén ez az ember a „felügyeletre alkalmas kísérő” lesz, az ő hiányában a járművezető. Ha valakinek ez így túl lila, itt például iskolabuszon utazó gyerekekre és az őket kísérő pedagógusokra kell gondolni, vagy a klubjuk által az egyesület buszával meccsre szállított gyerekekre és az őket kísérő edzőre – hogy csak két példát mondjunk.
Három év alatti gyerekek – Semmi túlzás nem volt cikkünk felütésében, amikor a legfiatalabb közlekedők érintettségéről írtunk. Újdonság lesz a KRESZ-ben, hogy a harmadik életévüket be nem töltött gyerekekkel a lakott területen kívül közlekedő autóbuszon ülve kell utazni a kísérőnek.
Kivilágítás – A járművezetők mindegyikét érintő változás is lesz. A tervezet szerint az új KRESZ bevezeti a „valamennyi járműre vonatkozó mindenkori kivilágítás kötelezettségét, kötelezővé teszi a távolsági fényszóró használatát lakott területen kívül a láthatóság korlátozottsága esetén (de kivétellel és megkötéssel).” Bocsánat, hogy az egész cikk tele van darabos jogászmondatokkal, de egy jogszabálytervezet változásairól írunk.
Hét alapelv határozza meg az új KRESZ-t
Több száz javaslatot kaptak civil szervezetektől és magánszemélyektől a jogalkotók a „no speed limittől a 90 km/órás sebességhatárig az autópályán”, mondták a háttérbeszélgetés résztvevői korábban, akik szerint rövidebb, egyszerűbb és érthetőbb KRESZ-t alkotnak. „Az alapelvek fontosak, ez az origo” – közölte Kerékgyártó János helyettes államtitkár egy másik háttérbeszélgetésen, itt és most a részletek nélkül soroljuk fel azt a hét alapelvet, amely köré épül az új KRESZ.
- személy és vagyonbiztonság
- szabálykövetés
- együttműködés
- esélyegyenlőség
- bizalmi elv
- fenntarthatóság
- elvárható döntés.
Akit érdekel, hogy melyik mit takar, az ide kattintva mind a hét alapelvnél elolvashat leendő és konkrét mondatokat új KRESZ tervezetéből.
Getty Images
Változások a parkolásban
Védelmi sáv – Bevezetik ezt a fogalmat a menetirány szerinti jobboldali sáv jobboldali szélére, „a sérülékenyek védelme és a sebesség ésszerű tagolása érdekében”. Lesznek majd részletes szabályok ide, most csak annyit, hogy jellemzően a gyalogosok és a kerékpárosok vehetik igénybe, utóbbiaknál „a védelmi sávba történő be- és kihaladás az elsőbbségadás és irányjelzés szempontjából sávváltással esik egy tekintet alá”.
Jobbra tartás – Az előzőből következik, hogy a forgalmi sávban a jobbra tartás helyett „elismeri” az új KRESZ a „középen haladás lehetőségét”.
Cipzár elv – Örömteli módon az elmúlt években egyre jobban működik ez a gyakorlatban, ezért – sok külföldi példához hasonlóan – rögzíti az új KRESZ a szabályozását.
Leállósáv – Ősrégi kérése az útkezelőknek, volt is már erről nagyon régen ötletbörze, de úgy tűnik most jön el a pillanat: megszűnik ez a félrevezető kifejezés.
Várakozás – A járművezetést oktatók szerint nehezen emészthető fogalom a várakozás, a várakozás tilos tábla értelmezése. Ezért az új KRESZ-be a „várakozás” szó helyére az általánosan használt és mindenki által értett „parkolás” kerül.
Idősek a volánnál – Az egyre többféle autós matricákhoz hasonlóan (pl. Baby on board) bevezet az új KRESZ a már nem százszázalékos vezetési képességekkel rendelkező idősebb járművezetők megmutatására egy ilyen matricát. Kérdésünkre, hogy miként néz majd ki, Major Róbert tanszékvezető azt válaszolta, hogy ő piros háromszöget javasolt kék héttérrel. Előbbit a veszélyt jelző táblák miatt, utóbbit a kék színű, nagy T-betű miatt. Valahol a kettő ötvözete lehet majd az új jelzés, aminek nem lesz kötelező a használata, ugyanakkor segíthet megérteni, hogy miért megy a sornál lassabban előttünk egy autós.
Getty Images
A jelenlegi elképzelés szerint a teljesen kész, elfogadott és lepecsételt, mindannyiunkra kötelező új KRESZ nagyjából innen még legalább egy év. Ha 2025 márciusának végére valóban a kormány által beterjeszthető formában lesz már, akkor is eltelik valamennyi idő az elfogadásáig, majd hosszú hatálybalépési időszak következik, amely alatt például át kell állni erre – hogy csak egy példát mondjunk – a járművezető-képzésnek.
Ez olyan 6-12 hónap lehet jövő tavasztól számítva. Vagyis legkorábban 2025–2026 fordulójától büntethetnek először a rendőrök a vadiúj KRESZ szerint. Lehet abból 2026 is.
