2021 nyarán már végleges formájában láthattuk az Aston Martin Valhallát, de gyártani végül csak most, három és fél évvel később kezdik el az ultramodern kupét. Pontosabban még most sem, hiszen az autó jelenleg „a fejlesztés előrehaladott állapotában” van, a 999 darabos széria első példányai pedig csak 2025 második negyedévében készülnek majd el, azaz négy év fog eltelni a műszaki tartalom véglegesítése és az első ügyfélautók átadása között.
A gyár mentségéül szolgáljon, hogy a Valhalla teljes koncepciója vadonatúj: ez az első középmotoros típusuk, az első plug-in hibrid modelljük, és első alkalommal fogják munkára a kifejezetten ide tervezett 4.0 V8-as motort, valamint a villanymotort és elektronikus hátsó differenciálművet egyaránt magában foglaló, nyolcfokozatú, dupla kuplungos sebességváltót.
A belső égésű erőforrás önmagában is a legerősebb, amit az Aston Martin valaha épített, ám a 828 lóerős nyolchengerest további három villanymotor támogatja – egy a már említett váltóban, kettő az első tengelyen –, így a rendszerteljesítmény 1079 lóerő, a maximális kombinált forgatónyomaték 1100 Nm. A menetdinamikai adatok még nem véglegesek, a fejlesztési tervekben 2,5 másodperces 0–100 km/óra gyorsulás és 350 km/óra végsebesség szerepel – utóbbi elektronikusan korlátozott érték.
Hogy a bődületes erő ne ölje meg rövid távon az utasokat, a Valhalla kifinomult, aktív aerodinamikát alkalmaz. 240 km/órától kezdve egészen a végsebességig 600 kg-ot meghaladó leszorítóerő tartja az aszfalton az autót.
Négyféle üzemmódban vezethető a Valhalla. Az alapértelmezett a sport, amiről a vezető átválthat tisztán elektromos, sport+, illetve verseny beállításokra. Az egyes üzemmódokban az aerodinamika és a futómű mellett a hibrid komponens szerepvállalása, illetve a nyomatékvektor-szabályozás beállításai is változnak.
Verseny üzemmódban a méretes hátsó szárnyat 255 mm-rel feljebb emeli egy hidraulikus rendszer. Áramlástani szempontból legalább ilyen fontos szerepet játszik az első tengely elé beépített, aktív légterelő. Intenzív fékezéskor a hátsó szárny féklapként járul hozzá a negatív gyorsuláshoz – ebbe az állásba fél másodperc alatt billen át a nagy felületű elem.
Tisztán elektromos üzemben 14 kilométert tud megtenni a Valhalla. Ilyenkor csak az első kerekei hajtottak, ám így is felgyorsulhat 140 km/órára. Tolatni szintén kizárólag az első villanymotorok segítségével tolat az autó; a mechanikus váltón nincs hátrameneti fokozat.
A harmadik villanymotor közvetlenül nem vesz részt a hajtásban. Ennél fontosabb feladatokat bíztak rá: a fékenergia visszanyerése, illetve a motor beindítása mellett áthidalja a turbólyukat, valamint a fordulatszámok harmonizálásával villámgyors váltásokat tesz lehetővé.
Az autót telepakolták hűtőkkel – három gondoskodik a benzinmotor temperálásáról, egy-egy a váltó-, illetve a motorolaj hűtéséről, külön hűtőkört kapott a nagyfeszültségű akkumulátor (közvetlenül a cellák között kering a nem vezető folyadék), a vezetőfülke fölötti kürtőn keresztül pedig a töltőlevegőt-hűtő, intercoolerek kapják a menetszelet.
A szénszálas monocoque váz és a könnyített komponensek jóvoltából a menetkész tömeg 1655 kg. A felfüggesztést elöl és hátul alumínium segédvázakra rögzítették. Elöl F1-es ihletésű, tolórudas geometriát alkalmaztak, hátul öt lengőkaros futómű dolgozik. A súrlódófékek karbon-kerámia tárcsát alkalmaznak, elöl 41, hátul 39 centis átmérővel; a Brembóval közösen kifejlesztett fékek a legnagyobbak, amit az Aston Martin közúti autón valaha alkalmazott.
A fékvezérlés, mint minden hibridben, elektronikus, hiszen össze kell hangolni a mechanikus fékeket a villanymotor fékhatásával. Apropó, regeneratív fékhatás: az első kerekeket hajtó villanymotorok lassító üzemmódban is nyomatékvektor-szabályozást élveznek, azaz még áramtermelés közben is ügyelnek a stabilizáló perdületre. Ehhez kapcsolódik, hogy az ESP két fokozatban fogható vissza: van verseny üzemmódja, és akár teljesen is kikapcsolható.
A belső térben szintén F1-es ihletésű környezet várja a pilótát és utasát. A karbon kompozit szerkezeti és dekoratív elemként egyaránt megjelenik. A műszeregység digitális, verseny üzemmódban csak a legfontosabb adatokat jeleníti meg, de közúton, normál tempónál akár a navigációs térképet is előhívhatjuk rajta.
