Az új év beköszöntével véget ért a türelmi időszak, és végérvényesen hatályba lépett az Európai Unióban a károsanyag-kibocsátási határértékek következő lépcsője. A szén-dioxid-kibocsátást a korábbinál jelentősen alacsonyabb szinten: 93,6 g/km-ben korlátozták, és az autógyártók többsége számára ez nem tűnik megugorhatónak. Vannak persze kivételek, de a többség a szabályok revideálását követeli, azzal érvelve, hogy az európai autóipar elveszítheti versenyképességét a szigorítások miatt.
Ez nem csak elvi feltételezés: mivel a határérték túllépése esetén autónként és grammonként közel 100 eurós bírságot róhatnak ki a hatóságok az érintett autógyártóra, már régóta nyilvánvaló, hogy hatalmas veszteséget okozhat a vállalatoknak, ha nem teljesítik az előírást. A Volkswagen nagy port kavart fel azzal, hogy számszerűsítette a rá váró bírság összegét: ha maradnak a jelenlegi eladási darabszámok és arányok, az év végén mintegy 1,5 milliárd eurót, azaz valamivel több mint 610 milliárd forintot kell befizetniük bírságként.
Van persze ellenszer: több hálózatról tölthető (tisztán elektromos vagy plug-in hibrid) autót kell gyártani, vissza kell fogni a belső égésű motorral hajtott autók gyártását (mindkettő ugyanazt az eredményt: az arányok átbillenését eredményezi), vagy gyorsan stratégiai megállapodást kell kötni olyan autógyártókkal, akik teljesítik a határértékeket. Ezeknek a fő irányoknak számtalan lehetséges megoldása létezik, vannak például olyan gyártók, amelyek felvásároltak egy komplett villanyautó-márkát, hogy a fejlesztés időigényét megspórolva növelni tudják portfóliójukon belül az elektromos modellek arányát.
A kérdés persze mindig az, melyik megoldás milyen kiadásokkal jár, és milyen hosszú időre jelent megoldást. A Volkswagen egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy milyen lépéseket tervez tenni, ez azonban vélhetően nem jelenti azt, hogy nem tudják pontosan, mire készülnek: mivel ugyanez a veszély fenyegeti az autógyártók többségét, hiba volna előre kiteregetni a lapjaikat.
