Az Európai Unió 2023-ban megfogalmazott, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelete (AFIR) 2030 végére hidrogéntöltő-infrastruktúra kiépítését írja elő a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) mentén. A rendelet 6. cikkében pontosan megfogalmazott elvárások szerint a törzshálózat mentén egymástól legfeljebb 200 kilométeres távolságra „legalább napi 1 tonna összesített kapacitásra kialakított és legalább 700 bar nyomású adagolóval felszerelt nyilvános hidrogéntöltő-állomásokat” kell kiépíteni. Szintén elvárás, hogy 2030. december 31-ig minden városi csomópontban legalább egy nyilvános hidrogéntöltő állomás kiépüljön”.

Ehhez a stratégiához kapcsolódva a Toyota Motor Europe két céggel: a hidrogén-töltőállomások fejlesztésének szakértőjével, a francia Hydrogen Refueling Solutions (HRS) vállalattal, valamint az ENGIE-vel, az energiaipar multinacionális szereplőjével lépett együttműködésre, hogy „gyors, sokoldalú és költséghatékony” hidrogéntöltő-infrastruktúrát építsenek ki a TEN-T hálózat mentén.

Az európai uniós finanszírozású RHeaDHy projekt keretében elinduló együttműködést egy újszerű töltőtechnológia teszi izgalmassá. Az AFIR által megfogalmazott elvárások ugyanis olyan kutakat írnak elő, ahol  könnyű és nehéz járművek egyaránt megtankolhatók.

Olyan üzemanyag jön a magyar sztrádákra, mint soha 13

Erre alkalmas az új Twin Mid Flow (TMF) technológia, amely nagyobb átáramlási sebességű, dupla töltőfejes rendszert alkalmaz, így a könnyű haszonjárműveket és személyautókat 5, a nehéz teherautókat 10 perc alatt tudja feltölteni. Ehhez korábban minden állomáson két különböző rendszerű töltőpontra lett volna szükség, az új rendszer tehát olcsóbbá és gyorsabbá teszi a kúthálózat kiépítését.

Példának okáért egy 40 tonnás teherjármű 8 perc alatt 600 kilométerre elegendő hidrogént tud felvenni a TMF rendszerű töltőponton, 12 perc alatt pedig 900 kilométerrel növelheti a hatótávolságát. Fontos különbség a hidrogéntöltőpontok és az akkumulátorok nagy sebességű villámtöltői között, hogy az utóbbinál az idővel arányosan nem lineárisan növekszik a hatótávolság: az akkumulátorok nagyjából 20–80 százalékos töltöttség között tölthetők a leggyorsabban, utána drasztikusan csökken a töltés sebessége. A hidrogén töltésénél nincs ilyen korlátozás.

Olyan üzemanyag jön a magyar sztrádákra, mint soha 14

Az új technológia a gyors és költséghatékony telepítés miatt alkalmas lehet az AFIR rendeletben szabott célok megvalósítására.

A TEN-T közúti hálózata az Európai Unió összes országát, így Magyarországot is magában foglalja. Az alábbi, Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető és letölthető, alábbi térképen jól láthatók azok az autópályák (pirossal jelölve), amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat közúti törzshálózatába tartoznak. Ezeken 200 kilométernél nem ritkábban hidrogéntöltő-állomást kell telepíteni, méghozzá lehetőleg nagyvárosi csomópontoknál.

Olyan üzemanyag jön a magyar sztrádákra, mint soha 15

Forrás: njt.hu

A jelzett utak kettő (M3 és M7) kivételével rövidebbek 200 kilométernél, így elképzelhető, hogy az M0-ra telepített, centrális kúton vagy kutakon kívül elegendő lehet minden sztrádán egy, legfeljebb kettő töltőállomást létrehozni, ezzel együtt is legalább hat olyan kutat alakíthatnak ki hazánkban, ahol nagy nyomáson tárolt hidrogént vételezhetnek a tüzelőanyag-cellás elektromos, illetve a hidrogénüzemű belső égésű hajtáslánccal szerelt személy- és haszonjárművek.

Erre vonatkozóan nincs információ, de logikus volna, hogy a H2-töltőpontok ne önálló létesítményként valósuljanak meg, hanem meglévő kutakra települjenek, ahol rendelkezésre áll a kiszolgálóinfrastruktúra.

Jelenleg Magyarországon egyetlen olyan állandó töltőpont létezik, ahol hidrogént tölthetünk autónkba: ez Budapesten, a IX. kerületben üzemel.

Nem kell megvárni a TEN-T-menti hálózat kiépülését, ma is eljuthatsz Nyugat-Európába FCEV járművel – a Vezess munkatársai is megtették! Tapasztalatainkról alább olvashatsz: