A fővárossal egyeztetve tavaly áprilisban adtak be három – egymáshoz kapcsolódó – bringasztráda-építési projekttervet az uniós támogatással és kormányzati társfinanszírozással megvalósuló TOP Plusz program felhívására, összesen hatmilliárd forint értékben. Ezeket az Irányító Hatóság nevű kormányzati szervezet idén január 9-én elfogadta, azaz a szakmai és a politikai döntés megszületett a fejlesztés támogatásáról – írta a Telex.
Az erről szóló támogatási szerződés a hivatalos menetrend szerint legfeljebb néhány hónapon belül megszületik. A szerződés aláírása után 2027-re meglesznek az engedélyes és kiviteli tervek, és 2028–2029-ben szakaszosan – a Nagykörút komplex megújításának részeként – megépülhet a bringasztráda a Nagykörúton, valamint a Váci út és az Üllői út bevezető szakaszán.
A bringasztrádák a kerékpáros hálózat gerinceként kötik össze Budapesten majd a belső és külső kerületeket, illetve az agglomerációt és a városközpontot. A tervek szerint körülbelül 5-18 kilométer hosszan, a Nagykörútig futnak majd be Pesten és Budán, onnantól a belváros felé már a klasszikus főhálózati elemeken és a mellékutcák alaphálózatain oszlik el a kerékpáros forgalom.
A kerékpáros sztráda egyik leglátványosabb jellegzetessége – az autópályához hasonlóan – az építés kiemelt minősége. Azaz a közúttól fizikailag leválasztott, széles, kiváló minőségű, csomópontokban kiemelt és megnövelt biztonságú kerékpáros útvonal lesz. A nagykörúti látványterv a nyitóképen látható.
A csomóponti kiemelés azt jelenti, hogy az autók egy bukkanóra felhajtva tudnak majd csak lekanyarodni a Nagykörútról a mellékutcákba (és onnan ki), a járda és a kerékpárút viszont a bukkanóval emelt szinten folyamatosan halad. Így a sofőrök kénytelenek lelassítani minden ilyen bukkanós kanyarodásnál, és jobban észreveszik a gyalogosokat és kerékpárosokat, csökkentve ezzel a balesetveszélyt. A nagyobb csomópontoknál ilyen megoldást természetesen nem lehet csinálni, ott külön kerékpáros forgalmi lámpa védi majd a kerékpárosokat.
