Egy regeneratív hidrogén-tüzelőanyagcella, más néven körkörös megújuló energiarendszer kifejlesztését tűzte ki céljául a Honda. Az autógyártó a tüzelőanyag-cellákkal szerzett, több évtizedes tapasztalatát hasznosítva szeretné megépíteni ezt a különleges berendezést, amely folyamatosan képes oxigént, hidrogént és elektromos energiát előállítani. A rendszer működéséhez csupán két dologra: vízre és napfényre van szükség.
A tervek szerint amikor nappal van a Holdon, a rendszert a napfény energiája működteti, hidrogént és oxigént állítva elő a vízből.
Amikor leszáll az éjjel, és teljes a sötétség, az előállított és eltárolt oxigén egy részét a kolóniában élő földi élőlények (emberek, állatok) használják el, a fennmaradó mennyiségből pedig a szintén eltárolt hidrogén felhasználásával elektromos áramot fejlesztenek. Ennek az áramfejlesztő folyamatnak a mellékterméke az a víz, amelyből nappal a fényenergia segítségével hidrogént és oxigént állítanak elő.
A Honda már kifejlesztette azt az előremutató vízbontó (elektrolizáló) rendszert, amely hosszú távon kiszolgálhat Földön kívüli expedíciókat. A tervezésnél a takarékosság és a megbízhatóság volt a két legfontosabb szempont, ugyanakkor a méreteket és a tömeget is igyekeztek a minimumon tartani, hogy a rendszer minél könnyebben szállítható legyen.
A technológia előnye, hogy a gázok tárolására szolgáló tartályokat nem mechanikus sűrítéssel töltik fel, hanem a vízbontó berendezésben megy végbe a sűrítés. Bár ez jár némi energiaveszteséggel, csökkenti a karbantartási igényt, ezért erre a célra ideális. Egy nagy tartály helyett pedig számos kicsit alkalmaznak, ami összességében talán több helyet foglal ugyan, a szállításuk ugyanakkor sokkal egyszerűbben megoldható.
A vállalat észak-amerikai ága 2024 végén hozta létre űrfejlesztési részlegét, amely az USA űrkutatási szervezeteivel együttműködve dolgozik azon, hogy megvalósítsák a tartós Földön kívüli (konkrétan holdfelszíni) élet feltételeit.
A Honda tudomásunk szerint nem szabott határidőt a projektnek, a rendszer egyik fő komponensének prototípusát azonban hamarosan tesztelni kezdik a nemzetközi űrállomáson (ISS).
